Csapody Miklós: "A megállapodás hívei voltunk, csak nem szolgai módon" Fotó: MTI
– Zajlik a Fidesz és az MDF közötti választási tárgyalássorozat immár sokadik folytatása. A legújabb hír ezekről a tárgyalásokról, hogy Rogán Antal Fidesz-alelnök szerint Csapody Miklós és Herényi Károly MDF-es képviselők személye osztja meg a tárgyaló delegációk sorait, azaz az Önök indulása miatt nem tudnak megegyezni.
– Én úgy tudom, hogy Rogán úr azt nyilatkozta, hogy ha csak ezen múlik, akkor megoldható a kérdés, viszont bátran kijelenthetem, nem csak ezen múlik a megegyezés. Nem történt közeledés a tekintetben sem, hogy ha lesz közös lista, akkor azt hogyan nevezzék. A Fidesz jogi problémákat lát abban, hogy Fidesz–MDF-es lista megnevezésben az MDF neve is szerepeljen, mi pedig úgy tartjuk helyesnek, amennyiben közös lista van, akkor az MDF nevének is szerepelnie kell ezen a megegyezésen. Azután az MDF mind a 19 megyében képviselőjelöltet kíván indítani, ami egy országos pártnál talán nem nevezhető furcsának. Ezzel szemben a Fidesz jelenleg 9 megyében – hogy úgy fogalmazzak – nem tud hozzájárulni közös jelölt indításához.
Még tovább folytatva a sort, éppen a közös lista miatt nem garantálható az MDF önálló frakciójának megalakulása a 2002-es parlamentben, mivel a Fidesz a jelenlegi helyzetben csak 14 közös jelöltet támogat. A Házszabály értelmében azonban 15 fő szükséges a parlamenti frakció megalakulásához. Azt látjuk, hogy a Házszabályban a létszám mozgatható, ahogy erre a jelenlegi ciklusban is volt példa: feltételezem, hogy ezt még fel is lehet emelni. Nagyon egyszer? lenne csupán úgy megfogalmazni a dolgot, hogy ennek a két személynek az indulása akadályozná a megegyezést. Ráadásul azt sem igazán értem, hogy miért ez a két képviselői körzet az, amelyet az MKDSZ-nek ígért a Fidesz.
– Végül is oda lyukadtunk ki, ahol elkezdtük: mit gondol, miért tekint Önökre rossz szemmel a Fidesz?
– Igazán én sem értem, hiszen mindig a megállapodás hívei voltunk, csakhogy nem szolgai módon. Az MDF érdekeit is szem előtt tartjuk, és úgy akarunk megegyezést, hogy mindenki jól járjon. Amikor mi 40-44 közös jelöltre tettünk javaslatot, akkor nem a Fidesz és a kisgazdapárt által birtokolt mandátumokból akartunk kitúrni bárkit is, hanem azt mondtuk, hogy 44 "bruttó" helyből talán létrejöhet húsz-egynéhány "nettó", megnyert képviselői mandátum. Sem én, sem Herényi Károly nem vagyunk a megegyezés ellenségei, csupán egyenlő esélyeket kívánunk kiharcolni az MDF számára.
– Úgy látszik, Rogán és társai nem hisznek Önnek, és erővel próbálják kikényszeríteni, hogy az ő akaratuk érvényesüljön. Tehát, ami nekik tetszik a jobboldalon, az van, ami meg nem, az nincs.
– Ez a mi számunkra teljesen elfogadhatatlan, mivel mi a Fideszt magunkkal teljesen egyenrangú partnernek tekintjük, és így is tárgyalunk.
– Azért az MDF-en belül is van egy olyan irányzat, amely teljesen alárendeli magát a
fiatal demokraták akaratának, ezt mindennek lehet nevezni, csak egyenrangúságnak nem. Gondolok itt Horváth Balázsra és jó néhány prominens MDF-személyiségre, akik a teljes megegyezés hívei.
– Igen. Nézze, én a választópolgárok alkalmazottja vagyok, és nem a Fideszé. Ugyanakkor nem kérdés, hogy szeretnék indulni abban a választókörzetben, amelyet a jobboldalon egyedül háromszor nyertem meg. Olyan körzetben, ahol nem kifejezetten jobboldali választók élnek. Azért vagyunk sikeresek a szervezet többi tagjával együtt, mert dolgozunk. A 21. század elején a politikai mandátumok sorsa nem úgy szokott eldőlni, hogy valaki arra jár, és megtetszik neki a Feneketlen-tó környéke, és azt mondja, h? de jó ez a választókörzet, vegyük el. Tehát ez nem így szokott működni, úgy is mondhatnám, nem ez a polgári – bár mindenki a saját nézetei szerint politizál –, ennek ellenére mi a kompromisszumos megoldás hívei vagyunk az MDF-ben mindnyájan. Egy dolgot nem szeretnék feltételezni, hogy a megegyezési tárgyalások a szövetséges felszámolására irányulnak. Egyszer?bben fogalmazva, nem lehet senkitől sem elvárni, hogy az éjjeliszekrényre kitett pisztollyal reggelre lője főbe magát, ha viszont nem teszi, akkor megneheztelünk rá.
Piaci alkudozás
2001. 07. 21. (V/29)
