Az idei év egyik legtöbbet vitatott műsora az a Vasárnapi Újság lett, melyet a közszolgálati Magyar Rádió Kossuth adóján sugároznak. A műsor minden vasárnap reggel 6 és fél 9 között hallható Magyarországon és a környező országok magyar kisebbségek lakta határ menti területein. Hangneme és egyben ismertetőjegye is leginkább a "jobboldali nacionalizmus" szavakkal jellemezhető. "Sokszínűségét" adja még – legtöbbször ugyan burkoltan – a globalizációellenesség, antiszemitizmus, cigányellenes nézetek, külföldi ellenségek kreálása mellett a nyílt kommunistázás és liberalizmusellenesség is. A műsor felelős szerkesztője, Lakatos Pál nem kívánta kommentálni lapunknak a történteket, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy "minden újságíró a maga dolgával foglalkozzon".
A szerkesztőt egyébként nemrég ismét a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének tagjává választották a kormánykoalíció képviselői, tegyük hozzá, a MIÉP javaslatára. Így egyszerre két közszolgálati médiában is tevékenykedhet, amely a médiatörvény összeférhetetlenségi szabályai szerint megengedhetetlen, tehát elvileg választás elé kellene állítani Lakatost.
Az ORTT "választása" többek között azért is a VÚ-ra esett, mert sokak szerint 1944 óta nem hangzott el a Magyar Rádióban olyan nyílt uszítás a zsidóság ellen, mint amilyen a június 24-i adásukban hallható volt. A Stiffner Gábor műsorvezető által bekonferált jegyzet nem kevesebbel, mint kollektív bűnösséggel, magyarellenességgel vádolta meg a magyar zsidóságot, és gyakorlatilag kollektív megbüntetésüket követelte.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága a műsort legtöbbször valamely kisebbség jogainak megsértése miatt figyelmeztette, legutóbbi határozatában azonban a testület írásbeli figyelmeztetésben jogsértést állapított meg, és felhívta a műsorszolgáltató figyelmét a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon attól. Tímár János, az ORTT tagja szerint azért jutottak erre a megállapításra, mert "nem egy-egy mondat rossz a műsorban, hanem maga az egész". Ilyen egyébként amúgy sem nagyon szokott történni az ORTT életében. Tímár a médiatörvény egyik alapelvével magyarázza – miszerint minden műsorszolgáltató saját maga felel a műsoráért –, hogy miért csak felkérik, és nem kötelezik a műsorszolgáltatót a műsor megreformálására.
Az ORTT elmarasztaló határozatában megállapítja, hogy a VÚ a médiatörvényben használt "gyűlöletkeltés" fogalmát merítette ki több esetben is, mely az Alkotmánybíróság értelmezése szerint "
akadályozza, hogy az emberek bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal, (
) szétszakítja a társadalmat, erősíti a szélsőségeket, az előítéletességet és intoleranciát".
Haraszti Miklós, az SZDSZ által felállított árnyékkuratórium tagja úgy látja, hogy a Vasárnapi Újság a MIÉP propagandaműsora, de mivel Orbán Viktor is a kedvenc műsorának nyilvánította, így többszörös pártpolitikai védelmet élvezhet. Haraszti sajnálatosnak tartja, hogy miniszterelnökünk – aki egyébként csak "hazai pályán" nyilatkozik – az ORTT által többször is elmarasztalt műsorban hajlandó nyilatkozni, sőt többször is legalizálja a "közszolgálati" műsort. A médiakutató szerint egy pártos, ellenzékgyalázó műsorról van szó, amit médiakutatók felmérése is alátámaszt. Az ELTE Szociológiai Intézetének elemzése szerint 33 adásban hatszor volt a műsor vendége Csurka István, a MIÉP elnöke, aki ezzel magasan megelőz minden szerepeltetett politikust, és csupán az olajbizottság ténykedése miatt gyakran megszólaló Pallag László tudott lépést tartani vele. A hat esetből négyszer csak a pártvezér szólalt meg (a MIÉP erejéről, Haiderről, a magyar médiajövőről és Trianonról), kétszer pedig másokkal egy blokkban szerepelt, de nem vitahelyzetben (Államfőjelölés után, Holland gazdák magyar földön).
Sükösd Miklós médiakutató, politológus számára olyan a műsor, "mintha a Pannon rádiót hallgatná, csak sok zene nélkül". Véleménye szerint nem a tényújságírás hagyományos eszközeivel operál – mikor, hol, mi történt – hanem érzelmes, dramatizált történelemszemléletet és jelenszemléletet kapnak a hallgatók. Mindez úgy van tálalva, mintha Károlyi Mihály, Kun Béla és Rákosi itt "flangálnának" Magyarországon – állítja Sükösd, aki szerint az egész egy színházi közvetítéshez hasonlít. A médiakutató úgy véli: az ügy kezelése szakmailag a Magyar Rádió elnök asszonyának feladata lenne, politikailag pedig a kormányzaté. A politológus tragikusnak tartja, hogy a miniszterelnök egy ilyen szélsőjobboldali programot nyíltan dicsér, és számos interjújával támogat.
A műsor további érdekessége a rendszeresen elhangzó nacionalista prédikáció, melyet nem egyszer ifjabb Hegedűs Lóránt püspök, MIÉP-es országgyűlési képviselő celebrál. A program szimbolikájában a koronától kezdve a keresztig sokféle vallási és nemzeti jelkép megtalálható. Sükösd szerint Amerikában is jellemző a vallási jelképek beemelése a politikába, de ott – szemben hazánkkal – ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetnek az állam és az egyház elkülönítésére. "Míg Amerikában élő és alulról építkező vallási hagyomány van jelen, Magyarországon hierarchikus, és bizony máig feudális elemeket hordozó katolikus és református hagyományt látunk. A műsor mindennel együtt egy gyűlölködő, nacionalista és félfasiszta jelenség" – állítja a politológus.
2001. 07. 07. (V/27)
