Az ellenzék azt kívánta feltárni a vizsgálóbizottság által, hogy terheli-e felelősség Orbán Viktort egyik korábbi politikai államtitkára, Szabadi Béla bűnügyében, illetve hogy történt-e bármilyen állami nyomásgyakorlás a Dunaferr és a miniszterelnök édesapjának cége közötti üzleti kapcsolat létrejötte során.
A kormánypártok – hasonlóan az eltelt három év során tanúsított reakcióikhoz – ezúttal is megakadályozták a bizottság létrehozását. Áder János házelnök a törvény értelmében ugyan kénytelen volt összehívni a parlament rendkívüli ülését, az érdemi munkát azonban sikerült meghiúsítani. Technikailag úgy oldották meg a feladatot, hogy szavazáskor egyszerűen nem nyomták meg a gombot. Erre azért volt szükség, hogy a szavazók száma ne haladja meg a képviselők számának felét, ilyen esetben ugyanis határozatképtelen a parlament, függetlenül attól, milyen módon voksoltak a szavazó képviselők. A határozatképtelenségre azért volt szüksége a Fidesznek, mert az elmúlt hónapok során ellenségükké vált torgyánista kisgazdák a bizottság felállítása mellett szavaztak, s így határozatképesség esetén lehet, hogy az ellenzék akarata jutott volna érvényre. Természetesen, ha csak a Fidesz képviselői nem szavaznak, úgy megvan a döntésre jogosult többség, ami tehát nem kedvez a legnagyobb kormánypártnak. Az MDF, a Torgyán-ellenes kisgazdák és a MIÉP képviselői azonban csatlakoztak a bojkotthoz, így elmaradt az érdemi munka.
Pontosabban a Parlament lépcsőin folytatódott: a szocialista és szabaddemokrata képviselők ugyanis ott jelentették be, hogy kormánypártiak nélkül hoznak létre munkabizottságot, és a rendelkezésre álló adatok alapján megpróbálják feltárni a tényeket.
Az esemény – nem mindennapos gyakorisága, és jól fotózható látványa miatt is – országos publicitást kapott, és a kérdések a bojkott ellenére sem kerültek ki a közvélemény látóköréből. Elemzők szerint a kormánypártok jobban jártak volna, ha hagyják létrehozni a vizsgálóbizottságot, majd a MIÉP támogatásával rendre leszavazzák a rájuk nézve terhelő megállapításokat, és a megfigyelési ügyhöz hasonlóan lassan közönybe és nevetségességbe fullasztják az ügyeket. Talán a kormány is ráébredt kommunikációs hibájára, s a korrigálásra tett kísérletként fogható fel az az ötlete, hogy állítsanak fel olyan bizottságot, mely az előző kormány idejében történt eseményeket vizsgálná a Dunaferrnél. A felvetés indokául két tényt neveztek meg: az egyik, hogy egy névtelen feladótól olyan dokumentumok érkeztek a Fideszhez, melyek az előző menedzsment magas fizetéséről tájékoztatnak. A másik, hogy Orbán Viktor is hasonló adatok birtokába került: "Egyszer a Magyar Fórumban láttam egy Dunaferr Saga-szer? riportsorozatot, talán három vagy négy számból is állhatott, szerintem ez még az előző kormány időszakában látott napvilágot, és ott szerepeltek mindenféle fizetési számok is" – jelentette ki a miniszterelnök szerdai rádióinterjújában.
2001. 08. 18. (V/32)
