Tűzijáték az ünnepen. Füstbe ment Fotó: Somorjai László
Az ellenzék gyakorlatilag "átengedte" a fővárost a meghatározó kormánypártoknak és a MIÉP-nek, ugyanis mind az MSZP, mind az SZDSZ vidéken ünnepelte az államalapítást. Ennek ellenére – különösen a szocialisták – nyilatkozatokkal, nyílt levelekkel igyekeztek az ünnep kapcsán sűrűn emlegetett nemzet kérdésében felvenni a versenyt jobboldali versenytársaikkal. Az ünnepek után újra a szocialisták igyekeztek a kommunikációt e területen meghatározni azzal, hogy felhívták a figyelmet a millenniumi ünnepségek magas, pazarló költségeire.
Orbán Viktor miniszterelnök az állami megemlékezésen egy rendkívül sikeres Magyarország képét festette le. A miniszterelnöki pódium előtt ülő miniszoknyás, baseballsapkát viselő, hófehérbe öltözött lányok képviselték a jövő generációt, a hangulatot pedig a konzervatív stílusúra átalakított katonai öltözetben parádézó katonák tették igaz magyarossá. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy "Magyarország véghezvitte, ami csak keveseknek sikerül, azzá lett, ami lenni akart: szabad, független, erős, gyarapodó nemzet". A miniszterelnök úgy látja, egyre több a felemelt fej, a kiegyenesedett gerinc, szaporodik a derűs családok száma, egyre több embernek van munkája és egyre többen érzik úgy, hogy munkájuknak haszna, értelme és gyümölcse van.
Orbán – újra visszanyúlva az Antall József által képviselt "15 millió magyar miniszterelnöke vagyok" ideához – a határokon túl élőknek is üzent. "Úgy volt eddig, hogy a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül magyarnak születni keserves sorsot jelentett. Másodrendűséget, megvetést, kigúnyoltatást. Most úgy lesz, hogy végrehajtjuk a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését" – mondotta az ország felelős vezetője, majd magyarázatképpen és megnyugtatásul hozzátette: "Mert a jövő nem ismer határokat. És a haza mindaddig ott lesz a magasban, amíg elválaszt és nem összeköt a határ. Úgy lesz, hogy magyarnak születni emelkedő, erős, polgárait megvédeni képes, megbecsült nemzethez tartozást jelent." Továbbá: "Magyarország határai térben és időben szabottak. Ha tágasabbra vágyunk, akkor Magyarországot fölfelé, az ég felé kell építenünk. Eddig úgy volt, hogy a történelem formálta jellemünket. Most úgy lesz, hogy a jellemünk formálja a történelmünket. Saját történelmünk lesz megint" – ígérte a miniszterelnök.
Csurka István, aki a Hősök tere helyett a Margitszigetet választotta szónoklata elmondására, sokadszor is az idegenek elleni harcot tartotta az egyik fontos kérdésnek. A MIÉP és a párthoz köthető orgánumok megnyilvánulásaiban egy ideje sajátos – a Fideszétől nagyban eltérő – Szent István-értelmezés érhető tetten. Ezt nevezhetjük akár egy – a református Hegedűs püspök családjának hatása okán – református-antiklerikális-szittya Szent István-i képnek, amelyben negatív színt is kapnak az idegeneket jelképező katolikus papok és lovagok, míg az ősmagyarságot pozitív jegyekkel látják el. Csurka ünnepi beszédében is felismerhető ez a hatás: "Mintha arra akarnák rábírni ma ezt a fogyatkozó népet, hogy korlátlanul fogadjon be magába idegeneket, és adjon a kezükbe vagyont, hatalmat, s ő idomuljon a jövevényekhez, s ne azok őhozzá. Mert lám, Szent István is ezt tette. De ez nem igaz. István tanítani, nevelni sok idegen papot, lovagot hozott be, birtokot is adott nekik, de hatalmat nem. Azt nem osztotta meg senkivel" – mondta a pártvezér.
MIÉP-közeli sajtóorgánumok pedig Gellért püspökről mint a magyarságot nem szerető papról, az egykori bajtársait leigázó István kegyetlenségéről és Gizelláról mint az idegen hatalom kiszolgálójáról értekeztek.
Természetesen Csurka szavaiból az is kiderült, hogy szerinte az idegen érdekeket képviselők jelenleg az SZDSZ-t és az MSZP-t mozgatják, de a Fidesz is "intést" kapott mint olyan párt, amely talán képes lenne a nagykoalícióra, azaz a nemzet érdekeinek elárulására.
Mindeközben az ellenzék Ópusztaszeren piknikezett, és a szocialisták több meghatározó politikusa is fontosnak tartott augusztus 20-i üzeneteket megfogalmazni. Medgyessy Péter nyilatkozatot adott ki, melyben az összefogásra és a nemzeti egységre hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor kíhívója – ellentétben a miniszterelnökkel – nem látja annyira rózsásnak Magyarország helyzetét. Mint mondta: "Nem vezethetjük országunkat úgy Európába, hogy közben a politika elveszítse a polgárok bizalmát, a vidék Magyarországa anyagilag lepusztulva, magára hagyatva sínylődjön, és az emberek nagy része országszerte megélhetési gondokkal küzdjön. (
) A tekintélyt nem látványtervekkel lehet öregbíteni – különösen akkor nem, ha ezek sokasodó közéleti és közérzeti bajokat rejtenek el."
Kovács László pártelnök szerint semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölködés. Ebből az is következik, hogy parlamenti demokráciában a kormányzás nemcsak lehetőség, de felelősség is, mégpedig az egész társadalom előtti felelősség. "A demokrácia lényege a hatalom megosztása, mértéktartó gyakorlása és demokratikus ellenőrzése" – mondta ünnepi beszédében.
A millenniumot – lagalábbis lapzártánkig – Gy. Németh Erzsébet szocialista politikus, a Tízek Társaságának tagja zárta sajátos sajtótájékoztatójával. "Nem vitás, hogy augusztus 20-át megfelelő külsőségek között, méltóképp kell megünnepelnünk, a százmilliókba kerülő giccsparadé azonban igazolhatatlan, főleg, ha az állampolgárok zsebéből veszik ki azok költségeit." A politikus asszony összehasonlításképpen elmondta, hogy a tízmilliós New Yorkban 25 millió forintnak megfelelő összegbe kerül a függetlenség napi tűzijáték, míg a kétmilliós Budapest ennek az öszszegnek a sokszorosáért élvezhette a látványt. Az MSZP továbbra is bírálja a kormányzatot amiatt, hogy a mai napig nem ismeretesek a tavalyi ünnepségek körüli szerződések részletei és az arra elköltött adóforintok sorsa.
Millenniumi töredékek
2001. 08. 25. (V/34)
