– Milyen alapon korlátozták a debreceni befogadóállomáson lakó afgán menekültek szabad mozgását?
– Az Egyesült Államokat ért tragikus események következtében minden országban, így Magyarországon is a külföldiekkel szemben általában bizonyos szigorító intézkedéseket vezettünk be.
– Más országokban is hasonló a helyzet?
– Több országban is megszigorították a vízumkiadás szabályait, különösen azokban, amelyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók a terrorcselekményekkel. Emellett az ország területén tartózkodó külföldieket fokozottabban ellenőrzik – itt nyilván nem általában a külföldiekről van szó, hanem azon országok polgárairól, akik ebbe a körbe tartoznak.
Ugyanez vonatkozik a menekültekre is, akik számára Magyarország továbbra is ugyanúgy biztosít mindent, mint a tragikus eseményeket megelőzően. Ezzel szemben azonban indokolt egy következetesebb, szigorúbb ellenőrzés, egyrészt azért, hogy az ő biztonságukat is szavatolni tudjuk, másrészt azért, hogy ki tudjuk annak lehetőségét zárni, hogy a menedékjog lehetőségével visszaélve menekültként próbáljanak bejönni az országba. Nagy jelentősége van annak, hogy szigorú ellenőrzés alá vetünk minden kérelmezőt, a Bevándorlási Hivatal mellett a nemzetbiztonsági szervek is megfelelő módon ellenőrzik őket.
– A intézkedés bírálói azt állítják, hogy erre nincs törvényi felhatalmazásuk.
– A jogi hátterét a hatályos menekültügyi törvény és annak végrehajtási szabályai, valamint a genfi konvenció adja. Utóbbinak van olyan rendelkezése, amely az országok területére jogellenesen belépő, menedékjogot kérő személyek szabadságkorlátozására vonatkozik. Ebből azt lehet kiolvasni, hogy a menedékjogot kérőnek, amennyiben már illegálisan érkezik – és a 90 százalékuk így kerül hozzánk – haladéktalanul jelentkeznie kell és meg kell indokolnia, hogy miért tartózkodik illegálisan az országban. Ezek az emberek általában személyazonosító okmányokkal nem rendelkeznek, ezért nagyon fontos kiszűrni és megállapítani, hogy kik is ők valójában.
Az említett konvenció lehetővé teszi, hogy a személyazonosság megállapítása érdekében bizonyos intézkedéseket alkalmazzanak az országok, de ez nem haladhatja meg a szükséges mértéket. Bármilyen korlátozás csak addig tarthat, ameddig megnyugtató módon nem tisztázzák a személyazonosságot, illetve az érintett személy helyzete az adott ország területén jogilag nem rendeződik. Az ENSZ Menekültügyi Bizottságának végrehajtó szerve is hozott évekkel ezelőtt egy határozatot a menekültek fogva tartásáról. Ez is lehetővé teszi, hogy ilyen korlátozásnak vessék alá azokat a menedékjogkérőket, akiknél ezt közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok támasztja alá.
– Lehetségesnek tartja, hogy az afgánok között vannak úgynevezett alvó ügynökök?
– Természetesen ezt a lehetőséget teljesen kizárni nem lehet, nemcsak Magyarországon, hanem máshol sem. Ezért van nagy jelentősége a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, amit maga a menedékjogi törvény kötelezően elő is ír minden kérelmező esetében, pontosan azért, hogy ezeket a személyeket ki lehessen szűrni.
– Kaptak már visszajelzést, hogy Magyarországon az említett ellenőrzés során olyan terroristára akadtak, aki menekültként akart Magyarországon letelepülni?
– Ilyen ténnyel nem szembesültünk.
– Magyarországon miért vannak tiltakozó hangok a menekültek összegyűjtése ellen? Ön milyen hangulatot észlel Debrecenben?
– Az emberjogi szervezetek egy észrevételt fogalmaztak meg. Az a probléma, ami a sajtóban napvilágot látott, korántsem tekinthető általánosnak. A debreceni befogadóállomáson sem tapasztaltuk azt, hogy tömegesen jelentkezne ilyen vélemény. A menekültek többsége megértéssel fogadta az intézkedést.
Beindult a gépezet
Az áttelepítést biztonsági okokkal indokolja a hivatal. A menekültekkel foglakozó szakemberek szerint ez a folyamat Orbán Viktor egyik nyilatkozatával vette kezdetét, aki azt mondta, hogy biztonsági okokból a menekülttáborokból se ki, se be. Ez a nyilatkozat pillanatában nem így volt. A gépezetnek viszont – biztonsági okokból valóban jogosan – be kellett indulnia, ami viszont nagyon hirtelen, kisebb szervezési hibákkal történt. Ekkor gyorsan szállítójárművekre – a nagy igény miatt állítólag rabomobil segítsége is elkélt – rakták fel az afgánokat és ingóságaikat. Az élelmezésben is fennakadás történt, hiszen azonnal nem tudtak meleg ételt biztosítani számukra. Az áttelepítés eredményeként jelenleg 1034 menekült, köztük 829 afgán lakik az 1000-1200 ember befogadására alkalmas debreceni állomáson, amely egyébként már fogad nem afgán származású menekülteket. Emberjogi szervezetek – így a Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület – azt tartják aggályosnak, hogy a afgánok korlátozva vannak a szabad mozgásukban. A szervezetek és a hivatal eltérően nyilatkozik arról, hogy kik és hogyan hagyhatják el a befogadóállomás területét, valamint arról, hogy miért nem léphetnek újságírók az állomás területére. (Hetek)
2001. 10. 05. (V/40)
