A cikk angol eredetijének címe: "A fogatlan házőrző nem ugat és nem harap". Nem véletlenül, hiszen az újságírókat is felelőssé teszi a magyar sajtó egyes hiányosságaiért, mint például a konfrontáció kerüléséért. Az ország négy nagy napilapja a régi, kommunista rendszer túlélője, az újságírók egy része is abban az időszakban szerezte képesítését, és ez a radikális változtatások ellenében hat. A cikk szerint a Bertelsmann többségi tulajdonában lévő Népszabadság "szárazon tényszer?", a Magyar Nemzet a kormány kitartottja, a közmédia a kormány és a MIÉP befolyása alatt működik, ezért megfigyelők szerint itt az ideje egy olyan új napilap elindításának, "amely felrázza a minőségi napilapok piacát". Az írás szóvá teszi még a közmédia több intézményének, így a Magyar Televízó és a Magyar Rádió médiakuratóriumának megoldatlan helyzetét is.
Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke "eléggé pontos diagnózisnak" nevezte az elemzést. Wisinger szerint a Magyar Nemzet jó példa arra, hogy "több állami pénzből nem lehet jobb újságot készíteni". Az elnök ugyanakkor nem látja reménytelennek a helyzetet, szerinte a sajtó jelenlegi állapota csupán a demokratikus átalakulás elhúzódásának tükörképe, és ez utóbbi rendeződésével majd a sajtó helyzete is normális keretek közé kerül. Wisinger hangsúlyozta, az FT tulajdonosainak nincsenek magyarországi érdekeltségei, így független nézőpontból szemléli a magyar médiumokat. Ezzel együtt ugyanakkor csak a felületet vizsgálva elemez, nem szól például a nemegyszer világszínvonalú magyar hetilapokról.
Az elemzés Vásárhelyi Mária médiakutató szerint is reális képet fest a magyarországi médiumokról, sőt – mint mondja – a helyzet még ennél is katasztrofálisabb. "A diktatúrák sajátja volt, hogy közpénzekből gyűlöletbeszéddel teli médiumokat finanszírozzanak" – mutatott rá a szakértő, aki szerint a közélet hangnemének eldurvulásáért egyértelműen a jobboldali (illetve szélsőjobboldali) újságírókat lehet felelőssé tenni. Felelősségük egyik bizonyítéka, hogy például a kormányközeli Magyar Nemzet szinte hetente veszíti el az ellene indított sajtópereket. Vásárhelyi úgy látja, hogy a kormányközeli zsurnalisztáknak még a baloldal esetleges hibái esetén sem az igazság, a tények kiderítése a céljuk, hanem hogy a célszemélyt minél rosszabb fényben tüntessék fel.