Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügy-minisztere
– Várhegyi-ügy. A másfél éven át tartó perben az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat, a bíróság pedig még annál is enyhébb ítéletet hozott. Mint jogász, mit tud ehhez hozzátenni?
– Ezek azok a dolgok, amiket nem lehet megmagyarázni. Elvileg előfordulhat, hogy az ügyész változtat a vád tartalmán, ez önmagában mint eljárási cselekmény nem vált ki kétséget. De hogy éppen a legutolsó időszakban teszi ezt? Maga az eljárás, a nyomozati szakasz öt éven keresztül tartott, ez alatt nem voltak olyan körülmények, amelyek megfontolásra érdemesek lettek volna
Sokkal nagyobb körültekintéssel kellene az ügyészségnek is eljárni, mert különben az igazságszolgáltatás elveszíti a hitelét e társadalomban, és ez tragikus következményekkel jár.
– Az ügyészt felügyeli valaki? Előzetesen egyeztet a feletteseivel arról, hogy egy ilyen módosítás szakmailag indokolt?
– Az ügyészség egy hierarchizált szervezet, ahol nagyon szigorú utasításos rendszer van, az ügyész függetlensége e téren nem hasonlítható a bíróéhoz. Biztos, hogy a változtatást előzetesen meg kellett konzultálnia a feletteseivel.
– Mi a véleménye a Schlecht-ügyről?
– Szintén megmagyarázhatatlannak tartom, hogy ennyi idő alatt nem találtak olyan bizonyítékot, amely lehetővé tette volna jogilag is Schlecht Csaba felelősségének megállapítását. A köznapi gondolkodás és a jogi gondolkodás sok mindenben eltér egymástól, nem elég a feltételezés és a látszat, hanem jogilag releváns tényekkel alá kell támasztani. De ez esetben az a meggyőződése a közvéleménynek, hogy a rendőrség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ezek a jogilag releváns tények napvilágra kerüljenek.
– Szabadi Béla esetében az ellenzék indítványozta a vizsgálatokat, később azonban alig szavazták meg Szabadi mentelmi jogának felfüggesztését.
– Itt is olyan furcsa egybeeséseket látunk, amelyek szintén elgondolkodtatóak, és ezek a dilemmák jelentek meg a múlt keddi szavazás során is, amikor a mentelmi jog felfüggesztéséről kellett dönteni az Országgyűlésben. Ezekről a feltételezett bűncselekményekről ugyanis régóta tudomása van a hatóságoknak, hiszen a legfőbb ügyész a parlamenthez küldött átiratában leírta, hogy 1998 óta folyamatosan valósulnak meg feltételezett bűncselekmények. Itt is az időzítés támaszt kétségeket az emberekben, hogy vajon miért most lettek ezek az ügyek ilyen jelentőségűek, miért nem korábban, mondjuk a kétéves költségvetés megszavazása előtt indult el ez a büntetőeljárás, hiszen például Szabadi utazásainak szempontjából a kritikus a 99-es év volt, ez is nyilvánvaló. Tehát nem azt vitatjuk, hogy e mögött ténylegesen bűncselekmények húzódhatnak meg vagy sem. Az időzítés szembetűnő, amit szintén nagyon nehéz megmagyarázni.
2001. 11. 16. (V/46)
