Bolgár György musorvezeto. "Magyarországon még nincs diktatúra, csak éppen közeledik" Fotó: Somorjai L.
Az öncenzúra kedvezotlen közönségvisszhangja nyomán az RTL Klub vezetése mérlegeli, hogy viszszavonja a Heti Hetes kampányidoszakra szóló elhallgattatását. Bármi is lesz a végso álláspont, a hirtelen hozott döntés jelzi, hogy a szabad véleménynyilvánítás lehetosége éppen akkor szukül be, amikor legnagyobb szükség lenne rá. Így látja ezt a napokban a közszolgálati rádiótól viharos gyorsasággal eltávolított Bolgár György is, aki szerint mivel "nagyobb tömegeket meggyozni csak érvelo típusú musorral lehet, ha ezt megszüntetik a választások elott, könnyebb dolga van a kormánypropagandának". Lapunknak adott interjújában a volt rádiós musorvezeto arról beszél többek között, hogyan hálózta be a félelem légköre a rendszerváltozás után tizenkét évvel újra a társadalmat. Az ellenzéki politikusok egyenesen új médiaháborúról beszélnek.
Az RTL Klub televízió a csatorna egyik legnézettebb musorának felfüggesztésével a "választások befolyásolásának látszatát" szerette volna elkerülni, azonban már maga a gesztus sokatmondó a közelgo választásokra nézve. A Heti Hetes az RTL csatorna több országban már bevált licence alapján jött létre – humoros, aktuális politikai kérdéseket felveto talkshow ismert szereplokkel –, máshol azonban nem gyakorlat a musor leállítása választások idején. Kereskedelmi csatorna egyébként sem szokott ilyen gesztusokat tenni a kormány felé. Ezzel párhuzamosan a rádióban is lekerült a musorról egy "beszélgetos" adás, a Bolgár György által vezetett, évek óta sikeresen muködo Beszéljük meg! – amely egyébként már megért egy betiltást, anno 1994. Farkasházy Tivadar, a márciustól felfüggesztésre ítélt Heti Hetes egyik állandó szereploje furcsállja a "befolyásolás" kitételt: "Mi nem befolyásolja a választásokat? Az is befolyásolja, hogy Orbán Viktor az elkövetkezo hónapban Európa valamennyi jelentos kormányfojével kezet ráz, vagy akár a Nemzeti Színház premierje vagy a Széchenyi-film bemutatója. Azt akarják számon kérni most, hogy minket sokan néznek – ha kevesen néznének, nem is lenne probléma? Ez úgy hangzik, akár a numerus clausus" – fogalmazott a humorista.
Csúcs László, az FKgP politikusa ellenben egyszeru üzletpolitikának tartja az RTL – szerinte minden külso nyomás nélkül – meghozott döntését: "Biztosan kiszámították, hogy milyen anyagi elonnyel jár az, ha a kampányidoszakban szüneteltetik a musort" – vélte Csúcs, aki ugyanakkor Bolgár György eltávolítását – amit a rádió vezetojeként 1994-ben o írt alá – most már túlkapásnak tartja. "Tízéves folyamatot öt-hatszázezres hallgatósággal megszakítani csak azért, mert esetleg idonként nem tudta úgy kordában tartani a betelefonálók véleményét, ahogy Kondor Katalin megkívánta, szerintem mindenképpen túlzás" – fejtette ki a Heteknek az FKgP politikusa.
Az ORRT független szakértoi szakmai szempontok alapján vizsgálták meg Bolgár György Beszéljük meg! címu musorát a Kossuth Rádión, és a választások szempontjából szintén vita tárgyát képezo A Hét hírmagazint a Magyar Televízióban. A vizsgált szempontok alapján A Hét "minden témát úgy igyekezett kidolgozni, hogy abból a kormányoldalra kedvezo, az ellenzéki oldalra kedvezotlen kép vetüljön", "a külföldi vonatkozású hírekben a leggyakrabban érintett ország Izrael volt, mégpedig minden alkalommal kedvezotlen megvilágításban mutatta be", valamint a tényszeruséggel kapcsolatban is érte kritika: "Több musoregységben is elofordult, hogy esetleg hosszabban is tárgyaltak olyan megállapításokat, kijelentéseket, amelyeknek tényszerusége erosen kétséges vagy vitatott."
A musorváltozás tehát indokolt, vonhatja le a tanulságot az avatatlan olvasó. Csakhogy nem A Hét, hanem Bolgár György évek óta közkedvelt rádiós beszélgetése került le a musorról, amely a szakértoi vélemény alapján "a hazai társadalmi-politikai élet fontos eseményeit tárgyalta, a témaválasztás nem mutatott politikai prekoncepciót, a musorvezetoi szerepértelmezés megfelelt a kiegyensúlyozottság kritériumának", "a musorfolyamban a kommunikátor részérol nem fogalmazódtak meg szélsoséges vélemények, illetve sérto megnyilvánulások", mi több, a jelentés szerint a hallgatók részérol sem, és ha mégis, azt "a musorvezeto igyekezett ellensúlyozni". A jelentésbol ugyanakkor kiderül, hogy a közszolgálati hírmusorban az ellenzékre nézve pozitívnak értékelheto mozzanatok 0, azaz nulla számban jelennek meg.
Sasvári Szilárd, az Országgyulés Kulturális és Sajtóbizottságának szakértoje a Fidesz-MPP részérol természetesnek tartja az ORTT-nek a szakértoi véleménnyel ellentétesen meghozott döntését. "Miért ne tehetné ezt meg az ORTT, ha a szakértoi véleményeket nem tartotta kelloképpen megalapozottnak?" Arra a kérdésre, hogy vajon miért éppen a kormánypártinak ítélt musorok mehetnek tovább, Sasvári azt ajánlotta, errol az ORTT-t kell megkérdezni, "ez teljes mértékben az ORTT kompetenciája".
Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke ezzel szemben úgy ítéli meg: a kormány már nem egyszeruen médiapolitikát folytat, hanem egyenesen kampánypolitikát. "Azon változtatnak, amin nem kellene, és azon nem változtatnak, amin kellene" – foglalta össze Lendvai egy sajtótájékoztatón. A szocialista politikus hiányolja, hogy a kormány nem határolódik el az "ígéretektol", amelyeket Lovas és Bayer a kormány nevében tettek a média tisztogatásával kapcsolatban. Kérdés persze, hogy nem késo-e az elhatárolódás a mostanra kialakult helyzetben, amikor a gyulöletbeszéd intézményes formában nyilvánulhat meg. ("Cipot a cipoboltból, gyulöletbeszédet a Pannon Rádióból" – fogalmazott nemrégiben a gyulöletbeszédrol tartott fórumon Gero András történész.)
Lendvai Ildikó mindazonáltal számítana a civil szervezetek aktivitására a média-ügyben, a médiumok vezetoi ugyanis túlságosan is készségesen reagálnak az általa "színjátéknak" nevezett musorátvilágításokra.
Peto Iván, az SZDSZ ügyvivoje, az Országgyulés Kulturális és Sajtóbizottságának alelnöke úgy véli: "A magyarországi jobboldal a rendszerváltás óta frusztrált sajtóügyben." Peto Iván kifejtette: ebben a kormányzati ciklusban a jobboldalnak a Mahir közbeiktatásával sikerült megszereznie és primitív propagandalappá silányítania a nagy hagyományokkal bíró Magyar Nemzetet, bekebelezték a Magyar Televíziót és a Rádiót, közvetett módon (az ORTT, valamint jogi és pénzügyi fenyegetések által) sakkban tartják a kereskedelmi TV2-t és az RTL-t. Peto Iván szerint a jobboldali sajtó két élharcosának, Bayernek és Lovasnak nincs oka panaszra, hiszen Bayer a közszolgálati Duna Televízió egyik vezetoje, Lovas pedig mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió munkatársa, és ott újságíró-iskolát muködtet. Peto hozzáfuzte: mindez a magyar demokrácia siralmas állapotát tükrözi.
2002. 01. 18. (VI/3)
