A törvénymódosítás bejelentési kötelezettséget ír elő a pénzintézeteken túl könyvelő, könyvvizsgáló, ingatlanértékesítő és mindenfajta kereskedő (kiemelten a műkincs-, műtárgy-kereskedelemmel foglalkozó) cég számára gyanúsnak látszó, kétmillió forintot meghaladó vásárlások esetén. "A fő problémának azt tartom, hogy a módosítás a magyar feljelentgetős mentalitásra épít. A törvény értelmében ugyanis minden cégnél kötelezően kijelölt személy tartja majd a kapcsolatot az ORFK-val, akiknek az adatai, elérhetősége nyilvántartásba kerül – akárcsak a III/III-as ügynökök mostanában napvilágra került rendszere idején" – fejezte ki aggályait Zara László a Heteknek. Kétmilliónál drágább autó, lakás, ékszer, festmény, nercbunda készpénzes vásárlása esetén könynyen – és titkosan – eljuthatnak az ügyfél adatai az ORFK-hoz, amely a bejelentés nyomán kivizsgálja, honnan származik az összeg. Amennyiben egy gyanús tranzakciót mégsem jelentenek, elbírálástól függően 2-3 év szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénzbírsággal sújtható a kapcsolattartó személy. Az ORFK minden egyes – titkosan, vagyis az érintett ügyfél tájékoztatása nélkül megtett – bejelentést tíz évig köteles őrizni, még abban az esetben is, ha utóbb alaptalannak bizonyul a pénzmosás gyanúja.
Arra a kérdésre, hogy mi történik azokkal, akik nem tesznek bejelentést, az adótanácsadó kifejezte: attól tart, hogy az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló "amit a törvény nem tilt, azt megengedi" jogszabály-értelmezés a jövőben az ilyen "passzív" cégek ellenőrzésére is módot adhat. "A múlt eseményei sajnos azt bizonyítják, hogy ez nem fantazmagória" – tette hozzá Zara.
A módosítások beterjesztésére Magyarország minősítésének javítása volt az indok: "ezzel lekerülhetünk az együtt nem működő államok listájáról" felkiáltással. Zara László szerint túl jól sikerült a bizonyítás. "Ezzel az eminensnél is eminensebb akar lenni a magyar jogrendszer. Az unió nemhogy nem írja ezt elő, de a CFE egyenesen nemkívánatosnak tartja a könyvelők, könyvvizsgálók bevonását az ellenőrzésbe, míg Svájc és Luxemburg még banktitkot sem hajlandó kiadni" – jellemezte a Heteknek a január elsejétől hatályba lépő törvényt Zara László. Érdekes kérdés lehet az is, miként reagálnak majd a cégek arra, ha az általuk fizetett könyvelő jelenti fel őket.
"A törvény beterjesztésekor a változtatások nem jelentek meg kellő súllyal, az volt inkább kidomborítva, hogy a törvény révén ellenőrizhetővé válik minden kétmillió forint feletti forgalom."
(Hack Péter írása: Amikor köpni kell)
2002. 01. 11. (VI/2)
