A demokráciát veszélyeztető jelenségek megszaporodásával, a félelem erősödésével és a hivatalos politika, valamint a civil társadalom közötti szakadék növekedésével indokolták fellépésüket a szervezők.
A szervezet első megmozdulásaként február 13-án, Budapest német megszállás alóli felszabadításának évfordulóján fáklyás felvonulást tartanak "Széchenyi Lánchídjától" Nagy Imre szobrát érintve Kossuth Lajos szobráig.
Jancsó Miklós filmrendező a Hetek azon kérdésére, hogy miben azonos és miben más ez, mint a Charta, kifejtette: más a háttér és a forma, mint az Antall-kormány idején. Jancsó szerint ugyanis mára az "ifjú gárdának" köszönhetően oda jutott az ország, hogy a demokrácia tizenkettedik évében a liberálisokon kívül a szocialistákra lehet bízni a demokrácia megmentését.
Vitányi Iván országgyűlési képviselő, az ideiglenes szervezőbizottság tagja az előbbi kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: az a szerep, amelyet az Otthont Magyarországból Összefogásnak be kellene töltenie, ugyanaz, mint a Chartáé, de a körülmények teljesen mások.
Az aláírók – többek között Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Endreffy Zoltán és Tamás Gáspár Miklós filozófusok, Görgey Gábor író, Bródy János zenész, Ferge Zsuzsa szociológus, Litván György történész, Szegvári Katalin, Bolgár György és Szepesi György újságírók – felhívásukban pártállásra, nemre, felekezetre és életkorra valót tekintet nélkül mindenkit a gyűlölködéssel és a megfélemlítéssel szembeni fellépésre bíztatnak.
2002. 01. 18. (VI/3)
