A Magyarországon dolgozó külföldi tudósítókat képviselő szervezet (HIPA) levélben fordult Martonyi János külügyminiszterhez. Képviselőjük, a holland Runa Hellinga lapunknak elmondta: a Külügyminisztérium illetékes a tudósítók akkreditálásában, ezért címezték hozzá a levelüket. "Nem a Kontroll Csoport cikkére reagáltuk levelünkkel, hiszen aki újságírással foglalkozik, annak számolnia kell azzal, hogy a munkáját érheti kritika. A csoport elemzése kapcsán azonban olyan megnyilatkozások láttak napvilágot, illetve hangzottak el Lovas úr részéről, amelyek már gyakorlatilag emberi jogokat sértenek. A külügyminiszter részéről nem szankciókat vártunk volna, egyszerűen morális helytelenítést. Ezt nem tette meg, nem tudni, miért." A nyolc éve működő, mintegy ötven tudósítót magában foglaló szervezet az utóbbi években sajtóreggeliken ismerkedik a hazai politikai és közélet szereplőivel. A találkozók a HIPA részéről általában húsz-huszonöt fő részvételével zajlanak, a meghívott vendég húszperces bevezető beszédre "jogosult", ezt követően a tudósítók tehetik fel kérdéseiket. A lapzártánk után sorra kerülő sajtóreggeli vendége Orbán Viktor miniszterelnök lesz, amit már hetekkel korábban egyeztettek – tehát mielőtt az ominózus Kontroll Csoport elemzését nyilvánosságra hozták volna –, és a tervek szerint az eddig megszokott rendben zajlik majd le.
Antall és Orbán tévedése
Hajdú Sándor
A vidéki tunya hétköznapok miliőjét törte meg Konrád György békéscsabai látogatása. A Liberális Klub vendégeként Konrád György életéről, írásairól vallott a szép számú hallgatóság előtt. Az önmagát örök közép-európainak aposztrofáló író saját életén keresztül vallott a politikai rezsimek és a kisemberek kapcsolatáról. Arról, hogy
a Kádár-diktatúra idejében hogyan éltek, miképp élték át annak üldöztetéseit, miért kellett távoznia az értelmiség egy részének akkor az országból. A hallgatóság kérdései nyomán nyilvánította ki véleményét a közelmúlt egyik érdekes eseményéről, amikor is a Jugoszláviát ért NATO-bombázás kapcsán szinte egyedülállóként kritizálta az amerikai bombázásokat. A szeptember 11-ei terrortámadások után is az
a véleménye, hogy helytelen volt a NATO akciója. Bosszúvágyat, terrort szült, aminek az árát az albánok fizették meg.
Továbbra is Közép-Európa városait járja, és íróként, szociológusként izgalmas változásoknak lehet tanúja. A rendszerváltás eseményeire kitérve egyik érdekes momentumnak találta, hogy sem Antall József, sem fiatal utódja nem tudott a sajtóval normális kapcsolatot kialakítani. Mindegyikőjük feladatának tekintette a sajtó megregulázását. Saját tapasztalatai alapján állította, ez külföldön rendkívül nagy visszatetszést keltett. A Berlini Művészeti Akadémián a kollégái körében, de éppúgy a liberális és konzervatív újságírói körökben erről negatív előjellel beszélnek. Furcsállják, hogy nem fogalmaz világosan a szélsőjobboldallal kapcsolatban a miniszterelnök. A nyugati újságíróelit furcsállja a magyar miniszterelnöknek Berlusconi olasz államfőhöz való szoros kötődését, illetve erre irányuló erőfe-szítéseit is. De szerencsére – tette hozzá – barátai, ismerősei nem csak ezt a részét ismerik Magyarországnak, és nem csak ez alapján ítélik meg.
2002. 02. 01. (VI/5)
