Tocsik Márta. Egyedül maradt Fotó: V. Sz.
Szokai Imre, az ÁPV Rt. egykori elnöke négy év hat hónapot, Liszkai Péter, a társaság jogtanácsosa három év hat hónapot, Tocsik Márta négy év börtönbüntetést és 640 milliós vagyonelkobzást kapott hűtlen kezelés miatt. Az rt. igazgatóságának három tagja felfüggesztett szabadságvesztéssel zárt, míg Boldvai László, az MSZP országgyűlési képviselője és Budai György SZDSZ-hez közelálló üzletember esetében a bíróság nem állapította meg a zsarolás tényét. A most elítélt vádlottak négy éve már egyszer befejezettnek hihették az eljárást, mikor is a Fővárosi Bíróság mindannyiukat felmentette bűncselekmény hiányában, mert úgy ítélte meg, hogy nem kára, hanem 10 milliárdnyi megtakarítása keletkezett az ÁPV Rt.-nek. A Legfelsőbb Bíróság azonban megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és 2000-ben új eljárást rendelt el.
A történet 1996-ig nyúlik vissza, amikor is Tocsik Márta 804 milliós sikerdíjat vett fel az ÁPV Rt.-nek nyújtott segítség nyomán. A bíróság szerint munkának nem nevezhető tevékenysége abban állt, hogy a jogásznő megspórolt pár milliárdot a társaságnak az önkormányzatokkal a belterületi földek értékesítése ügyében folytatott tárgyalásai során.
Horn Gyulát konstruktívnak minősíthető hozzáállás jellemezte a rohamosan dagadó botrány tekintetében. Suchmann Tamás privatizációs minisztert például azonnali hatállyal lapátra tették, és mint azt e heti nyilatkozatában olvashatjuk, a miniszterelnök támogatásával indult ügyészségi nyomozás az ügyben és állt fel parlamenti bizottság is Deutsch Tamás fideszes politikus vezetésével. A botrány köznép számára is értelmezhető szálát az jelentette, hogy a két kormányzó párt is gyanúba keveredett, mint akik részesültek e busás haszonból. Ennek alapját Tocsik Márta "pizsamás vallomásként" elhíresült, azóta visszavont állításai szolgáltatták, amely szerint Boldvai László MSZP-s képviselő és Budai György SZDSZ-es üzletember fejenként 25 százalékot kért a sikerdíjból az általuk megnevezett Arány Rt., illetve Utilitas elnevezés? cégeknek átultalni az ÁPV Rt. koalíciós vezetésére hivatkozva. A Fővárosi Bíróság még 1999-ban bűnösnek mondta ki a két férfit, és felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki rájuk, de – az ügyben kizárólag az ő szerencséjükre – új eljárást rendelt el a másodfokon eljáró szerv, így – bár az ügyész immár zsarolással gyanúsította őket a befolyással való üzérkedés helyett – bűncselekmény hiányában szabad emberként térhettek nyugovóra. Legalábbis egy ideig, mivel a Főügyészség szóvivője bejelentette, hogy az ügyészség mind a kilenc vádlott esetében fellebbez.
Pártiránymutatás a bíráknak?