A nemzetközileg elismert szervezetről a legtöbben valószínűleg a pártelnökök vitáján hallottak először, amikor Pokorni Zoltán azt állította, hogy a Horn-kormány idejében a Freedom House jelentései Magyarország sajtóját csak "részben szabadnak" minősítették, szemben az Orbán-kabinet időszakával. Erről később kiderült, hogy nem felelt meg teljesen a valóságnak, mivel a médiatörvény megszületése után az ország sajtójának minősítése átkerült a "szabad" kategóriába.
Sükösd Miklós szociológus, médiakutató lapunknak elmondta, hogy a Freedom House sajtószabadság-elemzése nemzetközileg az egyik leginkább elfogadott, a legtöbb kormányzati és nem kormányzati szervezet, üzleti beruházó, valamint segélyszervezet ezt ismeri el hitelesnek. Az ilyen jelleg? jelentéseket ezért minden országnak érdemes figyelembe vennie. Sükösd szerint ennek ellenére az Orbán-kabinet nem sokat foglalkozott a Freedom House korábbi minősítéseivel, mint ahogyan az EU országjelentésének a médiára vonatkozó megjegyzéseit is figyelmen kívül hagyta.
A Freedom House sajtószabadság-elemzése, mint minden évben, ezúttal is három dolgot vizsgált: a médiát szabályozó törvényeket, a sajtóra ható politikai, valamint gazdasági nyomásgyakorlást. A törvényi szabályozás tekintetében a jelentés kedvező, bár kiemeli, hogy a kormány az 1996-os médiatörvény hibáit kihasználva tudta létrehozni a tisztán saját embereivel működő médiakuratóriumokat. Sokkal kedvezőtlenebb a kép a sajtóra gyakorolt politikai, illetve gazdasági nyomás vonatkozásában. A jelentés név szerint említi a Magyar Hírlap esetét, amelyre "a kormányzó párt tagjai gyakoroltak nyomást". A jelentés azt is kiemeli, hogy a kormányzathoz közel álló újságokban állami tulajdonú vállalatok hirdetnek, és exkluzív információkhoz jutnak a kormányzattól. A Freedom House pozitív elemként említi a Rádió C nev? roma rádió elindulását.
"Bármennyire is tekintélyes világszerte a Freedom House sajtószabadság-jelentése, én úgy gondolom, hogy ezt a jelenséget, hogy sajtószabadság, nem lehet számokkal mérni – nyilatkozta lapunknak Wisinger István, a MÚOSZ elnöke, majd hozzátette: – Ami számomra fontos ezekből az adatsorokból, az egyfajta tendencia, hogy a demokráciával összefüggő keretek, jogszabályok, gazdasági és politikai gyakorlat létezik vagy nem létezik. Ennek megfelelően a magyar sajtó állapotát a Freedom House szabadnak minősíti, én azonban végtelenül sajnálom, hogy elég sok magyar újságíró mégsem érzi olyan szabadnak, mint ahogy azt Amerikából mérik."
Wisinger ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Freedom House jelentésével egybecseng a választásokat felügyelő nemzetközi szervezet értékelése is, amely a közszolgálati médiát elfogultnak találta a kormány mellett. "Nos, ez az elfogultság olyan méreteket öltött a két forduló között, amihez hasonlót demokratikus országban még nem láttam" – mondta a MÚOSZ elnöke. Ehhez hasonlóan vélekedett Sükösd Miklós is, aki szerint "az Orbán-kormány a közmédiát a volt szovjet tagköztársaságokban tapasztalható autoriter, tekintélyelv? módszerekkel kezelte, és olyan szintre is hozta. A szabadság fokát nagyon nagyban csökkentette".
2002. 04. 26. (VI/17)
