Schmitt Pál volt berni nagykövet és Martonyi János exkülügyminiszter Fotó: Vörös Szilárd
Kovács László erről az Országgyűlés Külügyi Bizottsága előtt beszélt a héten. A miniszter meghallgatását a bizottság ellenzéki tagjai kezdeményezték, miután Kovács június 30-ával felmentette hivatalából, és hazarendelte Bernből Schmitt Pált. A külügyminiszter közölte: Schmitt Pál főpolgármester-jelöltségének bejelentésével politikai összeférhetetlenség jött létre. Hozzáfűzte: a nagykövetnek a törvény alapján kötelessége lett volna írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok lép fel. Azt is hangsúlyozta a külügyi vezető, hogy a köztisztviselői törvény magasabb rend? jogszabály, mint a tartós külszolgálatról szóló kormányrendelet, amelyre az ellenzéki képviselők hivatkoznak.
"Schmitt Pál nem sértett törvényt, mert a jogszabály egyértelműen fogalmaz: öszszeférhetetlenség csak akkor áll fenn, ha megválasztják főpolgármesternek" – vélekedett Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. A politikus és több ellenzéki képviselő is úgy fogalmazott, hogy a külügyminiszter célja Schmitt Pál megalázása volt, és a kormányrendeletet – amely a hazarendelést követően két hónapot biztosít a nagykövet számára állomáshelyének elhagyására – be kellett volna tartani.
Kovács László közérdeknek nevezte, hogy a berni nagyköveti posztot olyan személy töltse be, aki pártatlan, és teljes munkaidejében, sőt azon túl is a magyar–svájci kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. Furcsának nevezte, hogy Schmitt Pál berni nagyköveti kinevezésekor szempont lehetett, milyen közel van a svájci főváros a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i székhelyéhez.
2002. 06. 21. (VI/25)
