hetilap

A Sándor-palota látványa Pestről. A tömegek távolról nézhetik Fotó: S. L.

Szeptember elsejétől akár be is költözhet az adófizetők pénzéből helyreállított Sándor-palota új lakója. Hogy ki lesz az illető, még nem dőlt el véglegesen, egy azonban biztos: nem a miniszterelnök. Erről Medgyessy Péter a fórumon így nyilatkozott: "Noha a város egyik legszebb, legtörténelmibb részéről van szó, a negyed alkalmatlan arra, hogy a huszonegyedik század követelményeinek is megfelelő kormányzati centrumnak adjon otthont. Ugyanakkor az általam felkért szakértői bizottság véleményével összhangban úgy látom, hogy megfelelhet a köztársasági elnöki reprezentáció és tevékenység számára." A polgárok általában támogatták azt a Ráday Mihály városvédő által is elmondott elképzelést, hogy az épület a washingtoni Fehér Ház mintájára egyszerre lehessen köztársasági elnöki rezidencia, a turisták által látogatható múzeum, illetve kulturális rendezvények, konferenciák számára helyszínt biztosító intézmény, ám panaszkodtak a negyed általános lerobbantsága miatt. Egy idős hölgy kifogásolta azt is, hogy a Várban rendszeresen politikai demonstrációkra került sor. "A turisták miatt még elszenvedjük, hogy nem férünk fel a buszra, a tömegmegmozdulások azonban teljesen ellehetetlenítik az itt lakó mintegy négyezer ember életét. Egyébként pedig a Vár alatti barlangrendszernek sem tesz jót a tömeg." – mondta. Egy másik asszony – Mécs Judit, aki huszonhárom éve lakik e helyen – a zöld terület katasztrofális állapotára hívta fel a figyelmet. A jelenlévők közül többen kérték, hogy az augusztus 20-ai tűzijáték kerüljön vissza a Gellért-hegyre, és ígéretet is kaptak kérésük teljesítésére.

Visszatérve a "történelmi konnotációban nem szűkölködő" Sándor-palota ügyére, a rendezvényen egyéb érvek is elhangoztak az épület elnöki rezidenciaként való hasznosítása mellett, mint például a hatalmi ágak formális elkülönülésének az igénye, míg a történelmi környezet a kormányfő szerint a nemzeti öszszetartozást is erősítené. Mint megtudtuk, Medgyessy Péter nemcsak arra kérte fel Glatz Ferencet, az MTA volt elnökét, hogy hazai és határon túli szakembereket is bevonva tegyen javaslatot a várnegyed egészének hasznosítására, hanem arra is, hogy tekintse át az állam szimbólumrendszerét. Az év végére szeretné kialakítani azt a koncepciót, amelyet a törvényhozás elé terjeszt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek