A 2001-es évtől már csak stagnálást mutatnak, azaz nem javulnak a munkaügyi adatok, bár az idei év első felében minimális mértékben – 31 ezerrel – csökkent a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta továbbra is Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyében) a legmagasabb, 10–15 százalékos szinttel. Ezzel szemben Budapesten alig 2,3 százalék, Győr-Moson-Sopronban 4 százalék, Vas megyében 4,3 százalék ugyanez az adat.
Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette: a minisztérium "második" száznapos programjának az alapelemei: a távmunkavégzés elterjesztése, fejlesztések az élethoszszig tartó tanulás megteremtésének elindításához, a hátrányos helyzet? régiók felzárkóztatása és a nyílt jogalkotás biztosítása. Magyarországon ugyanis egy százalék alatt van azok aránya, akik otthon dolgoznak, míg az Európai Unióban a lakosság 6–8 százaléka, egyes észak-európai országban 15 százaléka dolgozik otthon. A munkaügyi tárca ezért olyan intézkedéscsomagot készít, amely a tervek szerint a magyar helyzeten változtat. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségét a felnőttképzés fejlesztésével kívánja előmozdítani a tárca. Kiss Péter elmondta, hogy Nyugat-Európában a munkavállalóknak 4-5 évente van lehetőségük a szakmájuk legújabb eredményeit megismerniük, és képezniük magukat. A tárca ennek érdekében az évi 250 ezres számról 800 ezer–egymillió főre kívánja emelni a felnőttképzésben résztvevők számát, többek között adókedvezmények bevezetésével. Az ötszáz leghátrányosabb helyzet? kistelepüléseken azt igyekeznek felmérni, hogy milyen foglakoztatási modellek és támogatási formák segíthetnek leginkább.
A tárca hosszú távú terve az, hogy – 2010-ig – 70 százalékra emelkedjen a foglakoztatási szint. Mivel jelenleg a munkaképes lakosság alig több mint ötven százaléka dolgozik, ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő tíz évben egymillió fővel kellene emelkednie az alkalmazásban állóknak.
2002. 07. 26. (VI/30)
