Anonim AIDS-szűrés a Pepsi-szigeten Fotó: Somorjai L.
A korábbiaktól eltérő típusú "rém" tarthatja félelemben a magyar vidék lakosságát, ha a viharsarki Újkígyóson dagadó botrány országos tendencia lesz. A település ugyanis immár három olyan hölgyet gyászol, akik AIDS-ben haltak meg, ráadásul – mondják a helybeliek – egyazon fiatalembertől fertőződtek meg. Az Amerikát többször megjárt, harmincnyolc éves férfi állítólag nem csekély népszerűségnek örvend a hölgyek körében, ám az a tény, hogy a háromezres lélekszámú falu közel tíz százaléka tervezi önkéntes HIV-szűrésen való részvételét, inkább a kialakult pániknak tudható be. A falu vezetése egy minden postaládába eljuttatott szórólappal igyekszik úrrá lenni a helyzeten, a háziorvosok pedig a kamasz korosztály felvilágosításába erősítettek bele.
Vaskuti András bíró, büntetőjogász szerint a kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Egyrészt bizonyítani kellene, hogy az illető férfi HIV-fertőzőtt, és ezt tudja is magáról, majd így létesít másokkal szexuális kapcsolatot. További bizonyításra szorul, hogy ha tudta magáról, hogy fertőző, akkor ezt közölte-e a partnereivel, és azok védekeztek-e a megfelelő módon vagy sem. Ha ugyanis a fiatalember nem volt tisztában betegségével, akkor tette nem minősül szándékos bűncselekménynek – állítja a jogász, hiszen ez esetben nem kívánhatta a lányok halálát, így csak gondatlansága merülhet fel. Ezenfelül az is vizsgálandó, hogy az elhalálozott lányok valóban csak ezzel a férfivel létesítettek-e nemi kapcsolatot, nem fertőződhettek-e meg mástól, észlelték-e időben a betegséget magukban, és megszerezték-e a megfelelő gyógyszereket, amelyek esetleg megmenthették volna őket. Az eset tehát akkor több emberen elkövetett szándékos emberölés, ha a lányok megfertőzése tudatos volt az elkövető részéről. Amúgy a büntetőjogi felelősség szempontjából az egészségkárosítás jöhet csak szóba, ami már a testi sértés kategóriája – summázta az elmondottakat Vaskuti.
Kereszti Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Gyógyító és Ápolási Főosztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Alkotmánybíróság júniusi határozata nyomán megkezdték egy új AIDS-törvény kidolgozását. A főosztályvezető elmondása szerint a rendszerváltás előtti állapotokhoz képest ma már figyelembe kell venni, ki az, akinek van joga magától kérni AIDS-vizsgálatot, ki az, aki visszautasíthatja azt, és ki az, "akitől félni kell". Az új jogszabályban az emberi alapjogokat érintő kérdések – vagyis hogy mikor, kit, hogyan lehet vagy kell szűrni – kerülnek törvényi szintre, a szakmai kérdéseket pedig továbbra is egy miniszteri rendelet a "mai tudásunk szerinti korszerűséggel foglalja össze". A legvitatottabb kérdés továbbra is az, hogy kik kötelezhetők HIV-szűrésre – mondja Kereszti Éva. Beszámolója szerint az egyik kört azok alkotják, akiknél az orvos olyan tüneteket észlel, amelyek HIV-fertőzöttségre utalnak. A következő körbe azok tartoznak, akik fokozottan veszélyesek a környezetükre az életmódjuk miatt, mint például a drogfüggők vagy a börtönnépesség. A harmadik kategória a prostituáltak, vagy mindazok, akik a foglalkozásuk vagy munkakörük miatt lehetnek veszélyesek. Végül a fertőzött környezetében élők közül azok kötelezhetőek a vizsgálatra, akik megfertőződhetnek, és ezt továbbadhatják.
A fertőzöttek felderítésének mechanizmusára nem sok lehetőség van a doktornő szerint. Legtöbbször megpróbálják megértetni magával a vírushordozóval, hogy egy életveszélyes bomba ketyeg mindazokban, akik megfertőzhették, tehát ezek nevét adja meg, és akkor őket meg tudja keresni egy orvos. Ez a megkeresés zárt és a feladó megjelölése nélküli borítékos levélben történik. Ha erre nem történik reagálás, akkor a helyi orvosi vagy tisztiorvosi hálózaton keresztül próbálják meg elérni, akár egy felszólító határozatot is küldve az illetőnek, majd legvégső esetben elvileg hatósági segédlettel történő előállításra is lehetőség van.
A kérdés adatvédelmi része úgy néz ki, hogy a tisztiorvosi szolgálat rendelkezik egy teljesen titkos, zárt nyilvántartással a HIV-fertőzöttekről, hasonlóan például a maláriásokról vagy a kolerásokról készült listához, melyhez csak a betegellátás céljából, indokolt esetben lehet hozzáférni, és leggyakrabban a kórboncnokok igénylik, ha felmerül a fertőzött betegekre vonatkozó szabályok szerinti boncolás elvégzése. Mellesleg ez a nyilvántartás is anonim, hiszen a képernyőn csak a betegek TAJ-számát látja a lekérdező – teszi hozzá megnyugtatásul Kereszti Éva, aki szerint ezek, szemben például a titkosszolgálati múltat őrző dokumentumokkal, "eszelősen levédett adatok".
2002. 08. 16. (VI/33)
