Az SZDSZ-es honatya először azután tett feljelentést az ügyészségen, hogy a hatalmas tartozásokat kitermelő Fidesz-közeli, deficites cégeket egy bizonyos Kaya Ibrahimnak és Josip Totnak 1995-ben továbbadó Schlecht Csabával szemben – még az Orbán-kormány idején, tavaly szeptember 11-én, amikor a terrortámadás elterelte a figyelmet – megszüntették az adócsalás és a csődbűntett miatt folyó eljárást. Magyar Bálint a nyomozás folytatását elősegítő új körülményre hivatkozott április 11-ei feljelentésében, és ebben W. József németországi magyar vállalkozó szerepét kívánta tisztázni, aki állítása szerint német vendégmunkások és szerb állampolgá-
rok útlevelét közvetítette nagy összeg? adótartozásokat felhalmozó cégek fantomizálására. Az ügyészség azonban úgy vélte: a rendelkezésére álló adatokból nem következik Magyar állítása, ráadásul az ügy már el is évült, így a nyomozás nem folytatható. A rendőrség beidézte ugyan néhányszor a vállalkozót, de mivel az nem jelent meg, a Fővárosi Főügyészség anélkül szüntette meg a 17 céget eltüntető Schlecht elleni eljárást, hogy a Kaya Ibrahimot és Josip Totot személyesen is ismerő magyar vállalkozót, W. Józsefet kihallgatták volna. További fájdalmas következménye az ügyészség döntésének, hogy a nagyközönség nem tudhatja meg, hány Fidesz-közeli cég köztartozásai esetében tájékoztatta félre a rendőrséget a
Simicska-féle APEH.
A professzionálisan elkendőzött, és az elévülésig érdemi eredmények nélkül elnyújtott ügy ezek után csak abban az esetben kerülhet újra a nyomozó hatóságok látókörébe, ha új, adócsalással alaposan gyanúsítható cég képviselője, vagy új, még ki nem hallgatott lényeges körülmény vonatkozásában vallomást tevő tanú bukkan föl.