Árulefoglalás a Józsefvárosi Piacon. Olcsó húsnak híg a leve Fotó: MTI
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2002. január 1-jével beindította a Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszert, mely az áruk és szolgáltatások biztonságosságának, és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységnek a megvalósulását szolgálja. A főfelügyelőség termékcsoportonként végez piacfelügyeleti vizsgálatokat. Az ország területét négyszázharminc ellenőr járja, akik próbavásárlásokat végeznek, de jellemző a laboratóriumi, biztonságtechnikai vizsgálat, illetve meghatározott esetekben az ÁNTSZ-szel karöltve végzett élelmezés-egészségügyi vizsgálat is.
A műszaki termékek körében problémát jelentett, hogy a vevők nem jutnak hozzá magyar nyelv? használati útmutatóhoz. Számos esetben kellett intézkedni a jótállási jegy hiánya miatt is. Az alkalmi árusoknál nincs garancia a biztonságra és a jogorvoslatra. A műszaki cikkek területén újabb megbízhatatlan értékesítési forma is terjedőben van, amelynél a forgalmazó szórólapos hirdetés alapján az ország különböző pontjain lévő művelődési házakban tart árusítást, nem kevés szabálytalansággal. A félévben biztonságtechnikai vizsgálatnak alávetett ötvennyolc műszaki berendezésből huszonhetet minősítettek veszélyesnek.
Az FVF a piacfelügyelet mellett fogyasztókapcsolati tevékenységet is folytat. A vásárló a Fogyasztókapcsolati Irodához fordulhat tanácsért, tájékoztatásért és információért. A reklamációkból kiderült, a fogyasztók több esetben is saját költségre javíttatták meg a műszaki terméket, akkor is, ha a hiba jellege szavatossági jogkörbe tartozott. Ilyen esetben pedig a felelősség elsősorban a gyártót, másodsorban a fogyasztót terheli. A legtöbb probléma a Távol-Keletről származó villamossági termékek esetében észlelhető. Huszay újdonságként említette, hogy szinte megszűnt a hamisított márkajelzés? termékek értékesítése. A könny?ipari cikkek között legtöbb problémát a cipők jelentik. Gyakran előfordul, hogy hiba esetén jogtalanul is kötelezik a vevőt a vételár levásárlására.
Magyarországon kötelező dokumentumokkal igazolni az élelmiszer minőségét, biztonságosságát. Ez a tény jelent ugyan némi védelmet, de azért nem árt megnéznünk, hogy hol vásárolunk. A piacokon és vásárcsarnokokban üzemelő baromfi- és húsüzletekben végzett gyorsvizsgálat nyomán fény derült az üzletekben történő engedély nélküli hús előredarálására, az állatorvosi igazolás hiányára, illetve szabálytalan lefagyasztásra és felengedtetésre. A halak – gyorsfagyasztott és konzerv termékek – laboratóriumi vizsgálatánál az import termékek tizenhárom százalékánál észlelték, hogy arzéntartalmuk a megengedett maximált határérték felett volt. A tejtermékekkel kapcsolatban megnyugodhatunk, a kifogásolási arányuk ugyanis csökkent. Az élelmiszerek kapcsán több panasz érkezett a vásárlóktól lejárt szavatosság, hiányos vagy kettős árfeltüntetés, hamis mérés, hamis számolás miatt.
A szolgáltatásokkal kapcsolatban állandó reklamációt eredményez a számlaadási kötelezettség elmulasztása. Gyakori, hogy az alacsonyabb díjtétel érdekében a szolgáltató és a vevő közösen egyeznek meg a számla nélküli munkában, vagy ha számlára igény van, akkor már el sem vállalják a munkát, esetleg a korábban közöltnél magasabb díjat számítanak.
Az FVF szolgáltatásellenőrzési osztálya a Fővárosi Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségével közösen vizsgálta a belvárosi vendéglátást az idegenforgalmi főszezont megelőzően. Az eredményekről Tóth Istvánné számolt be a Fővárosi Felügyeleti Igazgatóságtól. A leggyakrabban előforduló probléma a hamis mérés, adagolás: italok esetében például nincs hiteles fémmérce. Megesett, hogy a vendégek által kért három deciliternyi italt rendszeresen kétdecis pohárban szolgálták fel, majd ellenőrzésnél kiderült, az egész vendéglátóegységben nincsen háromdecis pohár. Előfordult, hogy az illemhely használatáért fejenként száz forintot, szervírozási díjként pedig tíz-tizenöt százalékot tüntettek fel a számlán.
Amennyiben az ellenőrzések során az FVF hibát észlel, a komolyabb gyártók maguk hívják vissza terméküket a piacról. Sőt, esetenként nem restellnek közleményt is megjelentetni erről, így szándékoznak növelni fogyasztóik bizalmát. Negatív laboratóriumi vizsgálat alátámasztásával az FVF-nek joga van egy terméket veszélyesnek nyilvánítani, letiltani és begyűjteni azt, amiről a közlöny és a sajtó is beszámol. Idén a veszélyes termékek között szerepelt például kétfajta gyurma, melyek mérgező nehézfémet tartalmaztak, de betiltottak zseblámpát, szivatytyút, és többféle játékpisztolyt is. A visszaélések büntethetők szabálysértési, minőségvédelmi, reklámfelügyeleti és fogyasztóvédelmi bírsággal, melyek összege az államhoz folyik be.
2002. 08. 29. (VI/35)
