A napokban Tabdin, Pirtón, Kiskőrösön, Kaskanytún, Császártöltésen bukkantak a vámkommandó emberei – többnyire földbe ásott tartályokban – több ezer liter cukorcefrére, illetve tisztaszeszre. Előbbiből a hamis bor, utóbbiból a szintén hamis borpárlatok (likőr, konyak), vagy pálinka készül. Érdekes – bár semmiképpen nem meglepő –, hogy a fogások mind az aranyháromszögként emlegetett Kiskőrös-Kecel-Soltvadkert környékén történtek. Az egykor neves bortermelő vidék hírneve jócskán "amortizálódott" a kilencvenes években, amikor számos helyi család alapozta meg egzisztenciáját kétes eredet? alkoholos italok előállításával, a hozzáértők pedig még véletlenül sem ittak térségbeli borokat (lásd még: "pancsháromszög" kifejezés). Azóta egy-egy neves helyi borpincének hosszú évek alatt sikerült ezeknek a nemes italoknak a hírnevét némileg helyreállítania, a jövedéki törvény szigorításának hatására pedig egy időre "visszavettek" a hamisításra szakosodott szervezetek, ám a "pancsolás" a mai napig nem szűnt meg. Hogy a térségben jelenleg mennyien foglalkoznak ezzel az "üzletággal", azt a helybeliek szerint is nehéz megbecsülni, mindenesetre beszédes adat, hogy két éve – a Bács-Kiskun megyei APEH információi alapján – a megyei kereskedelmi egységek közül egy soltvadkerti cukorbolt bonyolította a legnagyobb – milliárdos nagyságrend? – forgalmat.
A vámkommandó hatékonyságának hátterében egyes információk szerint az állhat, hogy a hamisítók egymást "dobják fel" a hatóságoknak. A piac ugyanis – részben a vendéglátóipari egységekben meg-szaporodott ellenőrzések következtében – csökkenni látszik, és kevesebb "termelőt" tud eltartani.
A hamisítók ugyanis nem kis tételben utaznak. A Kiskőrös külterületén lévő egyik tanyán például a fináncok 11 ezer liter cukorcefrét és 3 ezer liter tiszta szeszt találtak (többek között egy sziklakert alatti tartályban); Kaskantyún 140 ezer liter, Bócsán pedig 50 ezer liter cukorcefrét foglaltak le a vámosok. Ezeken a helyszíneken talált eszközökből arra lehet következtetni, hogy évek óta ipari méretekben állítottak elő itt hamisított alkoholos italokat. A kiskőrösi és a kaskantyúi esetben a lefoglalt lőré "piaci" értéke összesen többszáz millió forint, az elkövetőkre kiszabott jövedéki bírság pedig meghaladhatja a hárommilliárd forintot is. Ez utóbbit kérdéses, hogy valaha is be tudják majd hajtani, nem csak az összeg nagysága miatt, sokkal inkább azért mert a hamisítás telephelyét bérlő gazdasági társaságok tulajdonosai – papíron – általában hajléktalan személyek.
Vakságot és halált okozhat
A hamisított bor előállítása meglehetősen egyszerű, és ami a hamisítók számára még fontosabb, olcsó. Némi borseprő vagy törköly emlékeztet csak benne a szőlőre. Ehhez adnak vizet, hektoliterenként húsz kiló cukrot, majd az erjedést elősegítendő élesztőgomba, esetleg műtrágya kerül a lőrébe. Miután a folyadék kiforr, lefejtik, derítik, aromát, savat, színezéket adnak hozzá. (Egy "hozzáértő" helybéli szerint a bodza például kiváló színezőanyag, amelynek segítségével "minőségi" Kék Zweigelt állítható elő, de általában kereskedelmi forgalomban is kapható ételszínezéket szoktak hozzá használni.) Ezzel a módszerrel egy liter "bor" előállítási költsége 35 forint körül alakul – amíg egy kiló szőlő megtermelésének a költsége 80 forint körül van. A környékbeliek arról is beszélnek, hogy nemcsak a magánzók, hanem egyes pincészetek is állítanak elő a fent leírtak szerint cukorcefrét: ők a valódi szőlőmustot "nyújtják meg" ilyen módon, így csökkentve a költségeket.
A konyakok, likőrök készítésénél az alapanyag a denaturált szesz, amelynek jellegzetes szagát különféle szűrők segítségével veszik el, majd vízzel higítják, és aromát adnak hozzá. Az elkészült "pancs" szaga ugyan nem emlékeztet a denaturált szeszre, de az egészségre ártalmas, vakságot, halált okozó káros összetevők benne maradnak. Az ilyen módon hamisított italokat leginkább kocsmákban értékesítik.
2003. 03. 28. (VII/13)
