A Mécs-bizottság tavaly a rendszerváltozás óta hivatalban volt kormányok tagjainak állambiztonsági múltját vizsgálta, a grémium a munkáját botrányos körülmények között zárta. Még kormánypárti körökben is többen teljes kudarcnak tartották a Mécs Imre által vezetett bizottság tevékenységét, különösen azt, hogy ellentmondásos körülmények között kerültek nyilvánosságra konzervatív politikusokat dehonesztáló adatok, amelyekről aztán később kiderült, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Illetve az is előfordult, hogy olyan szigorúan titkos minősítés? adatok kerültek napvilágra, amelyeket még a bizottság tagjai sem ismerhettek. Répássy Róbert ekkor tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, a nyomozást azonban a rendőrség megtagadta, amely határozattal szemben panasszal élt a képviselő. Az ügyészség ennek a panasznak adott helyt a napokban.
Mint Répássy Róbert lapunknak elmondta: nagyon különös, hogy a rendőrség számtalan fontos, politikai szállal is rendelkező ügyben nyomozásokat szüntetett meg, miközben a felülvizsgálat során az ügyészég alapos indokokra való hivatkozással újra elrendeli azokat. A politikus a konkrét ügy kapcsán sajnálatosnak nevezte, hogy a 80 évre titkosított adatokkal akkoriban visszaéltek, illetve bizniszeltek bizonyos lapok és újságírók. Szerinte az ügy könnyen felderíthető, hiszen az újságíróknak – mivel államtitoksértés bűncselekménye történt – kötelező a forrásuk megnevezése. Répássy Róbert egyébként úgy véli, hogy a magyar sajtó becsületéről szól ez az eljárás, hiszen nem a korrekt tájékoztatásról, hanem a közvélemény félrevezetéséről szóltak az inkriminált kiszivárogtatások.
Mécs Imre szabaddemokrata képviselő, a bizottság egykori elnöke lapunknak kifejtette: tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálat elé, mert meggyőződése, hogy a bizottság munkatársai nem követtek el adatkezelési hibákat.
2003. 05. 09. (VII/19)
