Az MTV Rt. azért bontotta fel a négy hónapra szóló szerződést a műsort gyártó View Productions Kft.-vel, mert az nem tudta tartani azt a feltételt, hogy öt adás alatt megduplázzák A Hét cím? műsor nézettségi mutatóit. Az április végén indult "közéleti magazin" már a debütáláskor sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így először a felelős szerkesztő távozott, majd őt követte a teljes stáb cseréje. Friderikusz Sándor és producere, Krecz Tibor, az RTL Klub volt hírigazgatója a Nap-kelte készítőit kérte fel egy kis válságmenedzselésre, ám Gyárfásék sem tudták meghaladni a bűvös hétszázezres nézőszámot. Az adásonként tizenhárom milliós költségvetésből gazdálkodó készítők kudarca új elhatározásra sarkallta a köztévé vezetőit, ezért közleményben tudatták, hogy dolgoznak a műsor belső gyártásához szükséges feltételek megteremtésén, és talán a műsorvezető személye sem változik.
Friderikusz adásainak leggyengébb láncszeme ő maga – mondja Vásárhelyi Mária médiaszociológus, aki úgy látja, a tévésztár nem érzi ezt a m?fajt, sokszor mint egy népnevelő kioktat, és próbál egyensúlyozni, de végül is nem találja a helyét a műsorban.
A szakember amúgy is szörny? tendenciának tartja, hogy m?fajilag összemosódnak a show- és a politikai háttérműsorok, a valóság és a fikció, és miközben az egész életünket egy nagy szórakoztató műsorrá akarják fabrikálni, mi, a nézők végigszenvedjük azt.
A kormányváltás után eleinte úgy tűnt, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozottabbá válik, valamelyest közelít a közszolgálati normához, de ez csupán illúzió volt – állítja Vásárhelyi. Szerinte ez a kormány sokkal szemérmesebb, mint elődje, mások az eszközei, nem olyan agresszív és gátlástalan, de láthatóan esze ágában sincs egy valóban független, közszolgálati televízió működésének feltételeit megteremteni. A médiakutató eleve hibás és hazug megközelítésnek tartja, hogy a köztévé sikerességét a nézettség és nem a színvonal alapján határozzák meg. Mint mondja, semmi probléma nem lenne azzal, hogy a Friderikusz-műsort csak hatszázötvenezren nézik, ha egy színvonalas, valóban közszolgálati műsor lenne, hiszen éppen ez különböztetné meg a kereskedelmi adók csapnivaló termékeitől. Ugyanis, ha a nézettség a legfontosabb, akkor már rég nem köztévéről beszélünk, mert az a piacból akar megélni, és így elvétette célját: az igényes, kultúrált szórakoztatás és tájékoztatás biztosítását a Claudia show-kal szemben. Amíg azonban ez a szerepzavar nem tisztázódik az MTV vezetőinek fejében, és nem alakul ki egy valós koncepció a köz szolgálatáról, addig folytatódni fog a vergődés – állítja a szakember, hozzátéve, hogy a rendelkezésre álló pénzből amúgy nagyszerű, a funkcióját ellátó televíziót lehetne csinálni, ha nem akarnák az "egész klientúrát innen etetni".
Vásárhelyi Mária elképesztőnek tartja, hogy a kereskedelmi tévék vezényletével a társadalomban zajló teljes intellektuális és morális leépülés kellős közepén az ORTT még mindig kizárólag politikai megrendelésre dolgozik, és mindennel foglalkozik, tényleges feladatát kivéve. Márpedig véleménye szerint a média sokkal rosszabb állapotban van és sokkal kártékonyabb, mint azt a jelenben képesek lennénk felfogni. Generációk nőnek föl olyan délutáni műsorokon, melyek mindazon értékek lealjasításán fáradoznak, ami az embert emberré teszi. Gyakorlatilag senki sem tudja, hogy valójában a legmocskosabb üzlet zajlik kereskedelmi televíziózás címszó alatt, ahol a piac semmilyen szabályozókat nem működtet, és a nézettségi mutatókra épülő reklámbevételeken kívül semmi nem érdekli. A szerelemnek, a szexualitásnak, az emberi kapcsolatoknak a keménypornó felőli kizárólagos megközelítésére hazánkban nincsenek társadalmi védekező reflexek, nincsenek harsányan tiltakozó civil szervezetek, és félő, hogy mire azok észbe kapnak, akik erről és ez ellen bármit is tehetnének, már késő lesz – összegezte álláspontját a médiaszociológus.
2003. 05. 16. (VII/20)
