Magyarország népessége a nyolcvanas évek eleje óta több mint félmillióval csökkent, jelenleg 10 millió 197 ezerre tehető. A lakosság évről évre fogy és öregszik, s ezt a kettős tendenciát a szakemberek szerint az idő előrehaladtával egyre lehetetlenebb megfékezni. Ennek következtében a mind kevesebb számú keresőnek mind több eltartottról kell gondoskodnia. Jelenleg egy keresőre két-három eltartott ember jut Magyarországon. Még ha "alapállásból" el is érnénk az uniós szint? hatvannégy százalékos foglalkoztatottságot, az sem biztosítaná a nagyarányú nyugdíjas népesség eltartását.
A népességfogyás üteme az utóbbi években enyhén csökkent, aminek oka nem a születésszám növekedése – ez tovább csökkent –, hanem kizárólag a kisebb arányú halálozás, ami azt jelenti, hogy a várható élettartam növekszik. E téren kezdünk felzárkózni ugyan, de még így is a legutolsónak számítunk Európában. A KSH 2001-es adatai szerint a férfiak születéskor várható élettartama hatvannyolc év, a nőké hetvenhat, a legkülönfélébb korosztályok rossz egészségi állapotáról és életviteléről pedig felmérések sora lát napvilágot.
A gyerekvállalási kedv csökken, illetve korban kitolódik, különösen az első gyermekek születnek meg egyre nehezebben. Ahhoz, hogy a népességfogyás megálljon, évi 35 ezerrel több babának kellene megszületnie, mint amennyi most a világra jön, a jelenlegi érték 97 ezer 47. Ma Magyarországon egy nő várhatóan "1,3 gyermeket" szül, ami az egyszer? reprodukcióhoz is kevés.
Az elkövetkező ötven évben egy újabb demográfiai öregedési hullámra számítanak a szakemberek, borúlátó becslések szerint 2025-re egymillióval, 2050-re kétmillióval lehetünk majd kevesebben. Ez azt jelenti, hogy hazánk népessége ötven év múlva akár nyolcmillióra is visszaeshet, az idős lakosság aránya meghaladhatja az egyharmadot, a munkaképes – 20–65 éves – korúaké a fele alatt lesz, a húsz év alattiaké 14–19 százalékra eshet vissza. Ma még 100 húsz év alatti fiatalra 88 hatvan év fölötti idős ember jut. A népesség öregedése tartós folyamat – állítja egy nemrégiben közzétett elemzésében Hablicsek László demográfus –, a hatvan év fölöttiek aránya előbb-utóbb eléri, illetve meghaladja majd a húsz év alattiakét. Az előzetes számítások szerint ez a fordulópont 2008-ra fog bekövetkezni, s ezt követően az idősek kerülnek majd egyre nagyobb túlsúlyba a fiatalok rovására.
A hazai népesség öregedése földrajzi különbségeket mutat, amiben az eltérő születési és halálozási arányok mellett a lakosság költözései is közrejátszanak. A megyéket nézve a legöregebbnek Budapest, a legfiatalabbnak pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít.
Egy átfogó, hosszú távon kidolgozott népesedéspolitika adott esetben képes lehet a népességfogyás ütemének tartós mérséklésére, a társadalom elszegényedésének megakadályozására. Ennek része többek között az egészségügyi reform, a megfelelő család- és szociálpolitika, foglalkoztatás- és oktatásügy-, társadalombiztosítás és bevándorlási politika. Ideális esetben a kutatók közepes termékenységgel (1,9 a jelenlegi 1,3 helyett), alacsony halandósággal és nagy arányú bevándorlással számolnak az elkövetkező évtizedekben. Mindez viszont eleve kizárt, ha a politikai erők hosszú távon nem egyeznek meg lényegi kérdésekben, vagy nem javul például a magyar társadalom idegenekkel szembeni fogadókészsége.
Az ENSZ adatai szerint a fejlett országok mindegyikét a népesség tartós elöregedése, a várható élettartam növekedése jellemzi. Az idősek számarányát tekintve a rangsor élén 2000-ben Olaszország, Görögország és Németország állt, hazánk a huszadik helyen volt. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kivételnek számítanak, ezekben az országokban a lakosság várhatóan jelentősen nőni és fiatalodni fog, ami jórészt a nagyarányú bevándorlásnak köszönhető. Az USA-ban az európainál jóval kedvezőbb születési arányok jellemzik mind a bevándorlókat, mind a honi lakosságot. A kelet-európai régióban viszont világszerte egyedülálló módon népességfogyás tapasztalható, egyes országokban ez drasztikus méreteket ölthet a következő évtizedekben: Oroszországban és Ukrajnában például 30-50 százalékkal is csökkenhet a népesség.
Az előrejelzések szerint 2050 körül a jelenleginél ötször több nyolcvan év fölötti ember él majd a világon.
A demográfiai öregedés alapvetően befolyásolja a gazdasági és társadalmi viszonyokat, és komoly terheket ró a társadalombiztosításra és az egészségügyre. Az új uniós tagországokban várhatóan drasztikus nyugdíjreformokra lesz szükség, mert egyre kevesebb aktív foglalkoztatottra egyre több időskorú jut, és a fiatalok képzése is tovább tart, munkába állásuk későbbi életkorra tolódik. Az EU-ban javában zajlik az egységes munkaerőpiachoz illeszkedő, az általános nyugdíjkorhatárt is érintő, vegyes jelleg? – állami és magánpénztárakon alapuló – nyugdíjrendszer végleges kialakítása.
2003. 05. 09. (VII/19)
