Dávid Ibolya – az MDF elnöke – javaslatára, több hónapos egyeztetést követően a héten benyújtottak a T. Ház elé egy, a gyakorlatban új pártfinanszírozási technikát tartalmazó javaslatot. A Répássy Róbert fideszes, Dávid Gyula MSZP-s, Németh Zsolt MDF-es és Bőhm András SZDSZ-es képviselő által jegyzett tervezet "A pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról" nevet viseli, s engedélyezné a frakcióval rendelkező pártoknak olyan alapítvány létrehozását, amelyet a költségvetés finanszíroz.
Az alapítványok direkt politikai munkát nem folytathatnának, és a választási kampányt sem finanszírozhatnák, viszont ismeretterjesztő, tudományos, kulturális, oktatási munkát végezhetnek, megengedett számukra a politikai kutatás és a képzés is. Magyarán a javaslat a pártok holdudvarának, értelmiségi műhelyeinek támogatására teremt új, és milliókban mérhető forrást.
Németh Zsolt MDF-es honatya azzal érvelt lapunknak, hogy azért fontos ez a javaslat, mert ezzel megelőzhető, hogy a politikusok ki legyenek szolgáltatva gazdasági lobbiknak, s a pártok holdudvara így átláthatóan finanszírozható. Arra a kérdésünkre, hogy nem válthat-e ki ellenszenvet a közvélemény szemében az, hogy miközben a pártok szinte semmiben nem tudnak megegyezni, saját pénzükről viszont könnyen és gyorsan, Németh kifejtette: "Nem lehet azt mondani, hogy a többpárti demokráciát szeretem, de a pártokat nem. A politikai élet pénzbe kerül, ezt a józanul gondolkodó emberek megértik. A polgárok ebből profitálni fognak, hiszen a közélet új kutatásokkal, jelentős és színvonalas értelmiségi műhelyekkel gyarapszik."
Ugyanerről a felvetésről Dávid Gyula szocialista képviselő azt mondta: kaján a kérdés, s azt a pártokkal szembeni zsigeri ellenérzést tükrözi, amely némely társadalmi rétegben fellelhető.
A képviselő örül annak, hogy legalább a pénz kérdésében négypárti egyezség született, hiszen a javaslat arról szól, hogy tiszta és átlátható módon történjék a pártokat segítő háttérintézmények finanszírozása.
Bauer Tamás szerint a pártfinanszírozási, s különösen a kampányfinanszírozási szabályokat kellene radikálisan megreformálni, mert a politikai élet ismerői előtt nyílt titok, hogy a pártok a gyakorlatban mennyit is költenek a működésükre és kampányukra. Az egykori képviselő úgy vélte, hogy a parlamenti pártok a gyávább utat választották, amelynek ráadásul több vitatható pontja is van. Egyrészt ugyanis a kormánypártok ezzel azt a gyakorlatot le-
galizálják, amelyet még a kampányban bíráltak; nevezetesen, hogy a Fidesz vezette kormány – a balliberális értemiséggel szembeni kiegyenlítésfilozófia nevében – jelentős mennyiség? közpénzt fordított a saját értelmiségi holdudvarának közvetlen támogatására. Másrészt diszkriminatív a parlamenten kívüli pártok kizárása ebből a körből, amelyek közül több bizonyíthatóan 3-4 százalékos társadalmi támogatottsággal rendelkezik, miközben az MDF milliókat kap, pedig nem is mérettette meg magát önállóan a választásokon. Bauer emlékeztetett arra, hogy a beterjesztők által hangoztatott német modell parlamenten kívüli pártok számára is teremt forrásokat.
Dávid Gyula kérdésünkre elmondta, hogy nem kíván Bauer Tamás nézeteivel vitatkozni, hiszen azok "egy lakótelepet is megtöltenének". Dávid elmondta: a jelenlegi javaslatokról is hónapokig tartó egyeztetés zajlott, a pártfinanszírozás teljes reformja ennek a fényében nehezen kivitelezhető feladat. A parlamenten kívüli pártokat ért sérelemről szólva mind Dávid Gyula, mind Németh Zsolt megjegyezték: úgy döntöttünk, hogy a költségvetési források korlátozott volta miatt a parlamenti küszöb jelentse a határt a támogatásban részesülő pártok tekintetében, mivel a köztudatban is rögzült már ez a választóvonal.
2003. 05. 16. (VII/20)
