Rendőri díszsortűz mellett helyezték örök nyugalomra a ceglédi temetőben Borsos József alezredest, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának munkatársát, aki egy bűnöző elleni tűzharcban vesztette életét május 13-án. A gyászszertartáson részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök, Lamperth Mónika belügyminiszter, Salgó László országos főkapitány, valamint a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres testületek számos vezetője. A képen előtérben: az elhunyt felesége és két gyermeke. Fotó: MTI
"Na, mi van Sopikám?" – kérdezte cinikusan Petróczi András, édesanyja, Soproni Ágnes színésznő holtteste fölött állva. Az asszonyt ő gyilkoltatta meg egyik barátjával, Lázár Zsolttal. A Soproni-gyilkosság a magyar kriminológia egyik legmegdöbbentőbb esete volt, az elkövetőt és a felbujtót is életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Szintén nehéz magyarázatot találni Nógrádi Ádámnak (az olajtanúként ismerté vált Nógrádi Zsolt öccse) a tettére, aki – legalábbis az ügyészség szerint – saját apját tette el láb alól, majd egy kútba dobta; a holttestre később az ő névtelen levele nyomán bukkantak rá a nyomozók. Folytathatnánk a sort a móri vérengzés elkövetőivel, vagy a rendőrgyilkos Engel Zoltánnal, de utalhatnánk a családját kiirtó Pándy András református lelkészre is. Mindegyikük cinikusan brutális gyilkosságot vagy gyilkosságokat követett el, elfogásuk után általában semmilyen megbánást nem mutattak.
Szakértők szerint az ilyen és hasonló bűncselekmények elkövetőinek egyik közös jellemzője a lelkiismeret rossz működése, vagy akár teljes hiánya. Csernyikné dr. Póth Ágnes, a Rendőrtiszti Főiskola docense azt mondja: a durva, gátlástalan tettek elkövetői mindig nagyon súlyos személyiségzavarral küzdenek, antiszociális személyiségek. "Abszolút nem félnek tetteik következményeitől, nem képesek belátni azok súlyát, ezért a pillanat hatása rendkívül intenzív az esetükben. Ráadásul hibáikból is képtelenek tanulni, így a büntetés nem a kívánt hatást éri el náluk, még akkor sem, ha eljátsszák, hogy megbánták tetteiket" – mondja a szakértő. Az ilyen emberekre jellemző még továbbá, hogy sivár érzelemvilággal rendelkeznek, képtelenek mások helyzetébe beleélni magukat, érzéketlenek mások szenvedéseivel kapcsolatban. Mindez első látásra azonban sok esetben nem tűnik fel: az antiszociális személyiségek egy része a felszínen normális, intelligens, olykor megnyerő ember.
Adódik a kérdés: melyek azok a tényezők, hatások, amelyek nyomán antiszociális személyiséggé válik valaki. Ez a folyamat a legtöbbször már a születés pillanatában megkezdődik, mondja Póth Ágnes. "Azokban a családokban, ahol a gyermek nem érték, nem fontos, és világra jövetelétől ezt az elutasítást közvetítik felé, nem lehet megtanulni szeretni. Ugyanakkor a szülői háttér csupán egy – bár rendkívül meghatározó – eleme ennek a folyamatnak. Olyan ez, mint egy puzzle, ami rengeteg darabból áll, és ha ezek megfelelő módon egymás mellé kerülnek, akkor áll össze a kép, jelen esetben az antiszociális személyiség" – magyarázza a szakértő.
Orosházi Józsefné Erzsébet gyakorló kriminálpszichológus – aki etikai okokból nem kívánt konkrét, általa vizsgált ügyekről nyilatkozni – az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek egy másik közös vonására hívta fel a figyelmet. Általános tapasztalatai szerint szinte mindegyikük súlyos megaláztatáson esett át korábbi élete során. A szakértő a kriminális személyiséggé válás folyamatában kiemelte a késleltetési képesség hiányát, vagyis amikor a kívánságok betöltésével az illető nem tud várni: minden azonnal kell, ráadásul mindenből a legjobb. "Egy alkalommal az egyik pácienstől megkérdeztem, milyen az, amikor annyi pénze van, hogy nem kell gondolkoznia azon, mire mennyit költ. Földöntúli mosoly jelent meg az arcán és azt válaszolta: fantasztikus" – illusztrálta egy példával az elmondottakat Orosháziné, aki úgy látja, a fogyasztói kultúra ezt a tendenciát, a "szerzés kényszerét" csak erősíti. A pszichológusok szerint egy valami biztos: nemcsak úgy véletlenül, "maguktól" válnak az emberek cinikus gyilkossá.
2003. 05. 23. (VII/21)
