Magyarországon jelenleg mintegy 830 ezren állnak állami alkalmazásban, azaz ekkora azok száma, akik köztisztviselőként, közalkalmazottként, illetve szolgálati jogviszonyban dolgoznak. Egy, a Világgazdaság által ismertetett OECD-jelentés szerint nemzetközi összehasonlításban a magyar állami szektor kiemelkedő nagyságú: az ország munkaerő-állományának húsz százaléka állami alkalmazásban dolgozik. Ezzel kapcsolatban azonban Kiss Péter kancelláriaminiszter a napokban kiemelte: a magyar közigazgatási létszámbővülés szükségszerű, de átmeneti velejárója az EU-csatlakozásra való felkészülésnek. Az uniós pénzügyi források fogadásához ugyanis jelentős intézményi felkészülés szükséges, s ez a közigazgatás szinte valamennyi területét érinti. Az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások területén tapasztalható létszámnövekedés viszont már a 2002-es őszi közalkalmazotti béremelésekkel függ össze. Ezek a korábban létszámhiánnyal küzdő területek pótolták a munkaerőhiányt – érvelt Kiss Péter.
Az OECD-jelentést ismertető cikk arról is ír, hogy az első fél évben a bruttó bérek már 30 ezer forinttal magasabbak voltak, mint a versenyszektorban. Több szakértő szerint azonban ez csúsztatás. A Pénzügyminisztérium lapunk megkeresésére adott válasza szerint az OECD-tanulmány nem veszi figyelembe azt, hogy a költségvetési szférában lényegesen magasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, mint a fizikaiaké. Az arány a két területen pont fordított: míg a fizikai–szellemi arány a versenyszférában megközelítően 70–30, addig a közszférában 30–70 százalék. "A hasonló kategóriák
összehasonlítása átlagkereset alapján már egyértelműen mutatja a közszféra lemaradását a szellemi munkakörökben. A korrekt tájékoztatás érdekében szükségesnek tartjuk ennek hangsúlyozását, hiszen a bérfelzárkóztatási program pontosan annak érdekében indult el, hogy a közszféra keresetei minél inkább közelítsenek a versenyszféra összehasonlítható kategóriáinak keresetszínvonalához" – áll a PM válaszlevelében.
Hasonló véleményen van Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott is. "A közszolgálatot teljesítők 142 ezer forintos átlagfizetése nemcsak az uniós bérekhez, de a hazai versenyszféra kvalifikált munkavállalóinak 192 ezer forintos átlagfizetéséhez viszonyítva is igen kevés" – mondta lapunknak a kormánymegbízott, aki szerint, ha adóforintjainkért minőségi munkát várunk el az állami alkalmazottaktól, akkor a közszolgálati reformba a bérfejlesztésre és a szociális juttatásokra is hangsúlyt kell tenni, ugyanis csak így tud munkaerőpiaci tekintetben versenyképessé válni a közszféra. A bérekkel és járulékokkal együtt 2002-ben 1381 milliárd forintot fizetett ki a központi költségvetés a közszféra több mint 800 ezer alkalmazottjának. Ezzel szemben az előirányzat szerint ez az összeg idén 2200 milliárd forintra növekszik.
"Az Európai Unió országaiban a foglalkoztatottak létszámához viszonyítva 22–28 százalékos a közszférában dolgozók aránya. Magyarországon ez az arány 20 százalék, ami nem nevezhető soknak" – véli Vadász János. Mint hangsúlyozta, több uniós országban kettős céllal növelik az állami munkahelyek számát: így egyrészt növekszik az
állampolgárok komfortérzete, másrészt valamelyest enyhülnek a foglalkoztatási gondok.
A hazai helyzetről szólva a kormánymegbízott kiemelte, nem a közszférában dolgozók létszámával van a probléma, hanem – többek között – azzal, hogy nincsenek megfelelő szakmai standardok, amelyek alapján meg lehetne ítélni, hogy bizonyos feladatokhoz mennyi alkalmazottra van szükség. "Van olyan 10 ezer lakosú település, amely 63 fős önkormányzati hivatali apparátussal működik, de olyan is akad, amelyik 300 főssel. Tudok olyan városi művelődési házról, ahol hatan dolgoznak, de van olyan is, ahol negyvenen" – magyarázta.
2003. 08. 29. (VII/35)
