László Csaba pénzügyminiszter és Medgyessy Péter kormányfő. Fáradt arcok Fotó: Vörös Szilárd
Július elején szüntette meg a nyomozást az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága az Orbán-kormány idején privatizált tizenkét agrárcég ügyében. Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést, mert jogsértőnek vélte a magánosítást kimondó kormányhatározatot. Az ügy lényege, hogy az előző kormány különlegesen kedvező feltételekkel értékesített a dolgozóknak, illetve a menedzsmentnek tizenkét állami gazdaságot. Az akkori ellenzék azonban nehezményezte, hogy a magánosítást követő üzletrész-kivásárlások révén nem a dolgozók, hanem a leköszönő kormányhoz közel álló, a privatizációt megelőző időszakban a menedzsmentbe és az igazgatóságokba delegált befektetők szereztek meghatározó tulajdonrészt. A társaságok két év türelmi idővel, összesen húsz évre szóló halasztott fizetési lehetőséget kaptak a privatizációt végrehajtó Magyar Fejlesztési Banktól, majd a pénzintézet további tizenhétmilliárd forintos forgótőke-bővítő hitelt nyújtott számukra. Ezt szakértők a privatizációs törvény kijátszásaként értékelték. A Kehi kifogásolta azt is, hogy az átadás során elengedték a társaságok adósságát. A nyomozás megállapítása szerint a jogszabály csupán az alapítványok részvételét tiltja a magánosításban. A napokban a Fővárosi Ügyészség elutasította a Kehi panaszát
a nyomozás megszüntetése ügyében.
Szintén megszüntették Berkecz Mária, a Millenáris Kht. korábbi igazgatója ellen indított nyomozást is. A korábbi gyanú szerint Berkecz a kezelésére bízott vagyonban több mint 400 millió forintos vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy az Álmok álmodói cím? kiállítás látogatóinak a belépőjegyek mellé ajándékként karórát is mellékelt. A volt igazgató azzal érvelt, hogy a karóra csupán
látogatottságot fokozó marketingeszköz, amelynek hasznosságát a rendezvény látogatóinak magas száma is visszaigazolta. A Fővárosi Főügyészség július 25-én keltezett, nyomozást megszüntető határozata a volt igazgatónő érveit látta megalapozottnak.
A Fővárosi Főügyészség ugyancsak megszüntette a nyomozást Szabó László Zsolt, az MTV Rt.-nek az Orbán-kormány idején működő elnöke ellen, akit a rendőrség társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség elmulasztásával, csalással és sikkasztással gyanúsított. Az MTV gazdálkodásában vélelmezett törvénytelenségek miatt Haraszti Miklós és Pető Iván szabaddemokrata politikusok, az MTV Rt. felügyelő-bizottsága és az Állami Számvevőszék is feljelentést tett. Az ügyészség azonban a nyomozás adatai alapján úgy ítélte meg, hogy Szabó terhére róható bűncselekmény nem állapítható meg.
A Fidesz eközben eredményesen támadott számos vezető kormánypolitikust. Magyar Bálint oktatási miniszternek egy kínos közbeszerzési ügy, illetve morálisan megkérdőjelezhető állami hitelfelvétele, Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek korábbi ingatlanvásárlásai, Kovács Lászlónak, László Csabának, Lamperth Mónikának pedig a Kulcsár-ügy kapcsán kellett szinte naponta védekezniük az ellenzéki vádakkal szemben. A sokszor nem teljesen összehangolt támadássorozat annak ellenére sikeresnek mondható, hogy azt a Fidesz másod-, harmadvonalbeli politikusai – Rogán Antal, Demeter Ervin, Répássy Róbert – vezették, illetve vezetik.
"A politikai uborkaszezon nem azt jelenti, hogy semmi nem történik: a napi botrányokról gondoskodik Répássy vagy Rogán »könnyűlovassága«, de azt hiszem, ezeknek túl nagy jelentőséget nem kell tulajdonítani" – mondta a Heteknek Ágh Attila. A politológus úgy véli, a Fidesz által megfogalmazott vádak viszonylag könnyen tisztázhatóak. Az előző kormány korrupciógyanús ügyeiben indult nyomozások lezárása ugyanakkor Ágh szerint nem új jelenség, hanem egy másfél éves folyamat része, amely során az egykori fideszes képviselőjelölt Polt Péter vezette főügyészség igyekszik "elmaszatolni" a Fideszt negatívan érintő ügyeket.
A politológus szerint a Medgyessy-kormány és a koalíciós pártok népszerűségük csökkenését csak saját maguknak köszönhetik. "A kormány tétovasága veszélyes méreteket öltött, Medgyessy Péter pedig elkövetett egy óriási hibát: a takarékossági program bejelentésekor a tévén keresztül tizenöt-húsz percben meg kellett volna szólítania az állampolgárokat, és elmagyarázni a döntések okait". Ágh szerint a kormányfő hivatkozhatott volna arra, hogy Írországtól Ausztriáig sok országban kellett az itthonihoz hasonló intézkedéseket hozni, ugyanakkor Magyarországon "nincsenek több milliós tömegtüntetések, mint Franciaországban, nincsenek óriási összecsapások a szakszervezetekkel, mint Olaszországban, és nincs többszörösen benyújtott önbizalmatlansági indítvány, mint Németországban." Mivel ezt a tévébeszédet Medgyessy – szerda délutánig – nem vállalta, egyszersmind átadta a közélet tematizálását a Fidesznek – magyarázta Ágh Attila. A politológus szerint azonban "a kormány túl van a nehezén, a közvélemény frusztrálása megtörtént, az emberek megértették, hogy a takarékossági csomag elkerülhetetlen".
2003. 08. 08. (VII/32)
