A Medián parlamenti pártok támogatottságára vonatkozó adatai a választások óta a "biztos" szavazók százalékában Forrás: Medián
A Medián a biztos szavazók között 48 százalék Fidesz- és 41 százalék MSZP-támogatottságot mért, míg a Szonda Ipsos szerint 48 százalékkal az MSZP vezet a 44 százalékos Fideszhez képest. Az összes szavazásra jogosult állampolgár között végzett felmérések a Szonda Ipsosnál mindkét esetben 28–28 százalékot, míg a Gallupnál 32–25 százalékos Fidesz-vezetést mutatnak.
A különböző mérési módszerek miatt előállt különbségek a verseny kiélezettsége miatt váltak szembetűnővé, a trend azonban mindegyik közvélemény-kutató cégnél azonos: míg a Fidesz támogatottsága lényegében nem változott az utóbbi hónapokban, addig közel félmillió ember hátrált ki az MSZP mögül. Ez utóbbiak a bizonytalanok, a politikában csalódottak, a
passzív magatartást tanúsítók létszámát növelték, de nem álltak be másik párt mögé. "Lényeges momentum, hogy azok, akik elmentek az MSZP táborából, nem sodródtak át az ellentétes táborba – vagyis számukra a Fidesz nem jelent alternatívát. Ebből az is kiolvasható, hogy az elpártoltak a politikai elitet büntetik, illetve adnak számára jelzést, hiszen a jelenlegi népszerűségvesztésnek nincs most akkora tétje, mint a választások idején" – mondta lapunknak Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója. Egyben arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta minden újabb kormány átment különböző okok miatt népszerűségvesztésen: az Antall-kormány alatt a taxisblokádban felőrlődött az MDF támogatottsága, míg a Horn-érában a Bokros-csomag hozott látványos népszerűségvesztést a kormányoldalon. Az Orbán-kormány sem lett elfogadottabb 1998 után, többek között a Simicska-ügy miatt. "Ehhez képest a Medgyessy-kormány elég sokáig bírta" – vélekedett Závecz Tibor. A két nagy politikai tömb támogatottsága Magyarországon ugyanis nagyjából azonos a választások óta, ezt azonban különböző tényezők módosították: a száznapos program a választások után segített az MSZP-nek az előnyszerzésben, a kormányzás miatt előálló sok-sok apró ügy – gazdasági nehézségek, a forint árfolyamának alakulása, lakáshitellel, adóval kapcsolatos viták, a Pakson beállt üzemzavar – viszont nem használtak a
népszerűségének. "Nem is maguk a döntések, hanem a döntések kommunikációs háttere az, ami elbizonytalanította az emberek egy részét" – tette hozzá a szakember.
Karácsony Gergely, a Szonda Ipsos közvélemény-kutatója a mérési eredményeket úgy értékelte, hogy egy biztosan kitartó Fidesz-tábor és egy folyamatosan csökkenő MSZP-tábor által hozott változás most érkezett el a lélektani határhoz. A közérzetben beállott fordulat egyfajta gazdasági válsághangulathoz is köthető. "Miközben azt mondja a kormány, hogy nincs válság, az emberek folyamatosan olyan ügyekkel szembesülnek, amelyek a kormány kommunikációját cáfolják" – mondta, emlékeztetve például a közelmúltban elhangzott, az áfakulcsok emeléséről szóló bejelentésre. "Ez pont ellentétes irányban hat a választási, illetve a száznapos programban elhangzott ígéretekkel, amelyek felfokozták a várakozásokat az életszínvonal emelkedésével kapcsolatban. Így még nagyobbat szól az elvárások és a gyakorlat közötti ellentét, hiszen csak most válnak nyilvánvalóvá az ország gazdasági teherbíró képességének korlátai" – tette hozzá. A közvélemény-kutató cégek munkáját egyébként megnehezíti az a tény, hogy drámaian lecsökkent a választási kedv, vagyis a pártpreferenciával nem rendelkezők száma, így Karácsony Gergely is a trendek fontosságát emelte ki. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az elbizonytalanodó réteg nem talál magának megfelelő pártot, politikai alternatívát.
2003. 08. 29. (VII/35)
