Már az Antall-kabinet mindent megtett a sajtó baloldali túlsúlyának ellensúlyozására: az egykor a Hazafias Népfront orgánumaként kiadott Magyar Nemzetet előbb eladta a konzervatív francia Hersant-csoportnak, majd 1993-ban visszavásárolta az újságot. Az állami tulajdonú Hírlapkiadó Vállalat lapinformációk szerint 330 millió forintot költött a lap visszavásárlására és rendbetételére. Az 1994-es választások két fordulója között, amikor már sejthető volt az MSZP győzelme, a Hírlapkiadó a lapot öt évre bérbe adta a Fidesz közeli Mahirnak. A Hírlapkiadót akkor Liszkay Gábor vezette, aki jelenleg a Magyar Nemzet főszerkesztő-vezérigazgatója.
A Horn-kormány aztán fél éven belül visszaállamosította a lapot, s mivel eladni nem tudta, a Magyar Nemzet a politikai érdekekért több más veszteséges üzletet is vállaló Postabankhoz került, állítólag 100 millió forintért.
Antall Józsefhez hasonlóan az 1998-ban hatalomra jutott Orbán Viktornak is szívügye volt a médiapiac "egyensúlyának helyreállítása". Az 1997-ben indított Fidesz közeli Napi Magyarország azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a radikális hangvétel? lapot 2000 tavaszán összevonták az akkor még mértékadónak számító Magyar Nemzettel. A "kényszerházasságban" a Magyar Nemzetnek csak a nevére és az olvasótáborára volt szükség, a tartalmat, a szellemiséget a Napi Magyarország munkatársai határozták meg.
A megelőző tíz évben szerény becslések szerint 3 milliárd forint veszteséget termelő Magyar Nemzetet a Postabank – a Népszabadság információi szerint – egymillió forintért adta át a Napi Magyarországot kiadó Mahir Lapkiadó Kft.-nek. Röviddel ezután a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője, Liszkay Gábor 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a 21 millió forintos jegyzett tőkéj? Mahir Lapkiadó Kft.-ben, amely nevet is változtatott: Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. lett. A másik tulajdonos egy off-shore cég, az Egyesült Államokban Delaware államában bejegyzett A. A. B. Marketing Services Llc. lett. A befektető- csoportot Liszkay hozta az üzletbe.
A "megújult" Magyar Nemzet szárnyalni kezdett. Hozzácsatolták az állami Szerencsejáték Rt. húszezres példányszámban megjelenő Sportfogadás cím? lapját, amely bár a profilba nem illett bele, az olvasók, pontosabban a lapot megvásárlók számát növelte, hiszen aki hozzá akart jutni a népszerű Sportfogadáshoz, kénytelen volt megvenni vele a Magyar Nemzetet. Ekkortól kezdték a Magyar Nemzetet a "Sportfogadás mellékleteként" emlegetni. A Magyar Nemzet életben tartására az állami hirdetések tömkelege szolgált. Ezek között is gyöngyszem volt a Bizományi Áruház számtalanszor megjelentetett egész oldalas hirdetése, melyen mindössze annyi volt olvasható: Bizományi Áruház Vállalat. (Lásd még: "Cipőt a cipőboltból") Becslések szerint az Orbán-érában éves szinten mintegy másfél-kétmilliárd forintnyi közpénz áramlott a laphoz az irányított állami hirdetéseken keresztül, ám a példányszámot így sem sikerült a piacvezető lapok példányszámának feléig sem feltornázni.
A 2002-es kormányváltást követően a lap helyzete nehezebbé vált. Az állami cégek "kötelező" jelleg? hirdetései elmaradtak, amit Liszkay Gábor főszerkesztő úgy értékelt egy közleményben, hogy "a jelenlegi hatalom a Magyar Nemzet felszámolására törekszik".
Néhány héttel ezelőtt került nyilvánosságra, hogy Liszkay kizárólagos tulajdonosa lett a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-nek (NLK), miután az A. A. B. Marketing Services Llc. kiszállt a társaságból. A 2001-ben 4,1 milliárd forint árbevétel és százmilliós üzemi veszteség mellett 5,9 millió forint nyereséggel gazdálkodó NLK Kft. eközben 49,2 százalékos tulajdont szerzett a Mahir Rt.-t egykor privatizáló B-Reklám Kft.-ben, amelynek többségi tulajdonosa Simicska Lajos egykori adóhatósági elnök, a Mahir Rt. elnöke maradt. A B-Reklám Kft. ügyvezetője továbbra is Tóth Marianna, aki a kilencvenes évek elején a Fidesz közeli cégek bankügyeit intézte, a kft. jogásza pedig az a Nagy Attila, akinek ügyvédi közreműködésével szerzett tulajdont 1997-ben a cégcsoport két tagjában a horvát Josip Tot útlevelével visszaélő, máig ismeretlen személy.
Amíg a Magyar Nemzetet állami hirdetéseken keresztül dotálták, addig a 2001 tavaszán beindított Heti Válasz (HV) cím? hetilapot egyenesen közpénzből alapították. Sőt, ez az egyetlen magyar sajtóorgánum, amely a mai napig rendszeres és közvetlen támogatást kap az adófizetők pénzéből, noha – a Magyar Nemzethez hasonlóan – a pártállami idők sajtója színvonalán szolgálja a Fidesz érdekeit. (A Fidesz harmadik "lapja" a szélsőjobboldali Demokrata, melynek főszerkesztője jelenleg együtt turnézik a pártlétszám növelésén fáradozó Schmitt Pál Fidesz-alelnökkel, s amely lapot Orbán Viktor a Magyar Nemzettel és a Heti Válasszal együtt ajánlott olvasásra és előfizetésre híveinek.) Visszatérve a Heti Válaszhoz, a lap másfél milliárd forintos állami támogatással indult. Kiadója – az Orbán-kormány által létrehozott Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány (TTFK) – térítés nélkül használatba
kapott egy reprezentatív, Andrássy úti villát a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. Ezen túl a 2002-es évre 500 millió forintos apanázst kapott az Orbán-kormánytól – természetesen az adófizetők pénzéből. A párját ritkító ügyletek sora ellenére a Heti Válasz példányszáma csak harmincezer, a kudarcot pedig fokozza, hogy Elek István főszerkesztő nyilatkozata szerint a lap tavaly is "komoly százmilliós" veszteséget termelt.
Ezért is került a lap nehéz helyzetbe, amikor a jelenlegi kormány az idei évre már "csak" 50 millió forinttal támogatta a TTFK-t. Elek István tavaly decemberben levélben fordult a kormánytagokhoz és parlamenti képviselőkhöz, kérve, ne csökkentsék tizedére a közalapítvány állami támogatását. A kormánytöbbség azonban leszavazta az erre vonatkozó módosító indítványokat, a TTFK kuratóriuma ezért úgy döntött, eladja a lapot kiadó Heti Válasz Lap és Könyvkiadó Kft.-t a szerkesztőség munkatársainak.
Elek István korábban úgy nyilatkozott, a TTFK február végén értékelteti fel könyvvizsgálóval a Heti Válasz Kft.-t, azonban az időpont később csúszott. Nyilvános információ azóta sincs arról, mennyiért vásárolhatják meg a kétmilliárd forint közpénzből létrehozott sajtóorgánumot a szerkesztőség tagjai.
2003. 08. 08. (VII/32)
