Bizottság bizottság hátán

Répássy Róbert. Ma már látja értelmét a vizsgálóbizottságoknak Fotó: MTI

Az elmúlt hetekben a Fidesz képviselői – Rogán Antal, Répássy Róbert és Szíjjártó Péter – diktálták az iramot K&H-ügyben. Az MSZP vezetése számára nyilvánvaló gondot jelenthetett, hogy ki fogalmazza meg az ellenvéleményeket. Úgy tűnik, a héten végül megtalálták a megfelelő személyt Simon Gábor miskolci országgyűlési képviselő személyében, akinek egyik előnye – mondták szocialista forrásaink –, hogy a fiatal ügyvéd alaposan megelőzte Répássy Róbertet a tavalyi választásokon. S mint közismert, Répássy már sok borsot tört a szocialisták orra alá. Ilyen értelemben a brókerbotrány körüli kommunikációs hadviselés enyhe személyes jelleget is kezd ölteni.

Simon azzal a bonmot-val indított, hogy a Fidesz érintettsége miatt nem szavazta meg hétfőn, hogy a parlament kedden napirendre vegye az ügyet kideríteni hivatott bizottságról szóló részletes vitát. "A Fidesz által eldobott bumeráng visszaütött, kezdenek kellemetlen helyzetbe kerülni, és ezért el akarják szabotálni a vizsgálatot" – érvelt a képviselő. Simon szerint ez a napnál is világosabban látszik, hiszen közismertté vált a bizalmas kapcsolat a Fidesz és a K&H között a párt székháza ügyében. Emellett az Orbán-kormány idején közbeszerzési eljárás nélkül autópályákat építő Vegyépszer Rt. vezetője elismerte, hogy személyesen is ismeri Kulcsár Attilát.

A szocialista képviselők egyébként azt is javasolták, hogy 61 kérdéssel egészítsék ki az eredetileg fideszes kezdeményezés? bizottság feladatkörét. Az MSZP-sek Orbán Viktor mellett Áder János, Varga Mihály, Járai Zsigmond és a sikkasztás K&H-beli feltételezett érintettjeinek kapcsolatát is firtatják. Többek között arra várnak választ, hogy Kulcsár Attila milyen kapcsolatban állt Szász Károllyal és családjával, Orbán Viktorral, valamint a Kövér családdal.

A fideszes képviselők szerint a szocialisták 61 kérdése közül 16 nem tartozik a tárgyhoz, 20 kérdés pedig az Orbán-kormány hivatali idejére vonatkozik. A Fidesz másik 123 kérdést vizsgálna, ezen belül elsősorban a jelenlegi kormány érintettségét.
Medgyessy Péterre, László Csabára és Tóth Andrásra fókuszálnak a kérdések.

Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes a Heteknek elmondta: az elnök személyének kérdése azért fontos, mert a bizottság vezetője határozza meg az érdemi munka menetét, a meghívottak körét, ő nyilatkozik a sajtónak és ő egyeztet a hivatalos szervekkel. Répássy szerint a kormánykoalíció át akarja szabni az ellenzéki kezdeményezés? bizottság fazonját, – és elterelve a kormánytagok érintettségéről a figyelmet – az ellenzéket vizsgáló bizottsággá kívánja azt tenni. A politikus úgy vélte: a kormánykoalíció választási ígéreteivel ellentétben most blokkolni kívánja az ellenzéki kezdeményezés? vizsgálóbizottság létrejöttét. Az érintettség vádja pedig azért is nevetséges, mert a Fidesz számára hátrányos volt a K&H Bankkal való 1996-os üzlet. Ráadásul akkor éppen a szocialisták bizalmi embere, Erős János vezette az említett bankot – érvelt a politikus.

A vizsgálóbizottságok hasznosságával kapcsolatban Répássy kifejtette: "Magam is gondolkodtam a botrányok fényében már azon, hogy mi értelme van a vizsgálóbizottságoknak, de minden negatívumot összevetve a nyilvánosság elé kerülő érdemi információkkal, úgy
gondolom, hogy érdemes belefogni.

A közvélemény számtalan részlet nyilvánosságra kerüléséből maga is pontosabban értelmezheti az ügyeket."

A politikus egyébként önkritikát gyakorolt amiatt, hogy az előző ciklusban a Fidesz vezette koalíció nem engedte az ellenzéki bizottságok létrejöttét. Mint mondta: ez hiba volt.

A vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban megjegyezte: számára az olajbizottság paródiává és a Mécs-bizottság besározó bizottsággá való züllesztése jelenti a negatív oldalt, míg többek között a Tocsik-bizottság a pozitív példát. Ez utóbbi esetben ugyanis az egymásnak ellentmondó bírósági határozatok ellenére a közvélemény tisztában van
a Tocsik-ügy lényegével, és a Horn-kormányt meg is büntette érte.

Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a K&H brókercégénél történt visszaélések öt éve kezdődtek, tehát a leghosszabb "érintett" időszak az Orbán-kormány idejére esik. Valóban helyes az az érv, hogy a vizsgálatot az ellenzéknek kell vezetnie, de az előbb említett időszakban az MSZP volt ellenzékben, tehát az ellenőrzési jog a szocialista pártot is megilleti. Simon szerint azért fontos ez, mert a Fidesz eddigi megnyilvánulásiból látható, hogy nem a tényfeltárásban, hanem a botránykeltésben érdekeltek.

Mint Simon kifejtette: a parlamentre bízzák a döntést, hiszen módosító javaslatot terjesztettek be, miszerint kormánypárti delegált legyen az elnök. Ha nem szavazza meg a többség – például az SZDSZ-es képviselők ellenszavazatai miatt – a szocialista javaslatot, akkor ellenzéki vezetéssel is támogatják a bizottság létrehozását. "Mindenekelőtt az a lényeg, hogy legyen vizsgálat" – tette hozzá Simon.