Tocsik Márta. A vesszőfutás folytatódik Fotó: Vörös Szilárd
Kifejtette: a Tocsik Márta által végzett tevékenység leginkább az ingatlanszolgáltatás, illetve a gazdasági tevékenységet segítő egyéb szolgáltatás kategóriájába sorolható be. Ezeken a területeken pedig arra a körülbelül féléves időtartamra, ameddig Tocsik Márta szerződések szerinti megbízása szólt, 1996-ban kevesebb mint 380 ezer forint volt az átlagkereset.
A nyolc éve tartó perben mind ez idáig nem született kielégítő válasz arra, hogy egyáltalán végzett e munkát Tocsik Márta, és ennek megállapítása már nem is várható – tette hozzá az ügyészség képviselője. Tocsik Márta ügyvédje ugyanakkor rámutatott arra, hogy például az ingatlanügyletekben közvetítői tevékenységet végzők a gyakorlatban igényt tartanak részben az úgynevezett kötési, részben pedig a megtakarítási jutalékra. Az ilyen ügyleteknél szokásos titoktartási kötelezettség miatt azonban ebben a körben igen nehéz lesz hiteles adatokat gyűjteni.
A Legfőbb Ügyészség az ÁPV Rt. és Tocsik Márta ellen indított polgári perben azt kérte a bíróságtól, mondja ki az alperesek között 1996-ban kötött sikerdíjas szerződések érvénytelenségét, és ennek megfelelően rendelkezzen a 804 millió forint visszafizetéséről. A Legfelsőbb Bíróság a perben korábban már jogerősen kimondta a szerződések jó erkölcsbe ütközés miatti semmisségét, ám új elsőfokú eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot azért, hogy állapítsa meg ennek jogkövetkezményét: mennyi jár valójában Tocsik Mártának a 804 millió forintból, tekintettel arra is, hogy milyen érdemi munkát végzett, mik voltak az igazolt költségei, illetve milyen volt a díjazás a közvetítői piacon 1996-ban. (MTI)
2003. 10. 17. (VII/42)
