Horn Gábor, SZDSZ:
– Szocialista körökben erősen sérelmezik, hogy az SZDSZ cserbenhagyta a szocialistákat, amikor több képviselője nem vett részt a Gyurcsány Ferenc sportminiszter interpellációs válaszáról szóló szavazáson a Parlamentben. Sőt, volt aki úgy fogalmazott: Az SZDSZ kezd úgy viselkedni, mintha nem ennek a kormánynak a részese lenne.
– Mindenkinek a saját portáján kell söprögetnie a Gyurcsány-ügyben. A miniszter úr válaszát megfelelő többségben elfogadták az SZDSZ képviselői mindkét ízben. Nyilvánvaló azonban, hogy nálunk ez egy nehéz kérdés, hiszen itt a közelmúltnak olyan történéseiről van szó, amit a két párt eleve másképpen ítél meg. Ez egy lelkiismereti szavazás volt az SZDSZ-ben, különbözőképpen szavaztak képviselőink, de hangsúlyozom, elegendően szavaztunk – jómagamat is beleértve – úgy, hogy elfogadjuk a miniszter úr válaszát. A miniszter úr a jövő héten jön az SZDSZ parlamenti frakciójához, bizonyítva ezzel, hogy ha nem is felhőtlen, de megfelelő a kommunikáció a két párt között. Igyekszünk segíteni, hogy a miniszter úr a jövőben még jobban tudja munkáját végezni.
– A bírálatok között az is elhangzott, hogy míg Magyar Bálint ügyében a szocialisták maximálisan támogatták a minisztert, ugyanakkor a sportminiszter nem kapta meg Önöktől ugyanezt a feltétel nélküli támogatást.
– A két ügy egészen más jellegű. Magyar Bálint ügye nem létező ügy, amelyből az ellenzék csinált politikai botrányt, míg Gyurcsány miniszter úr esetében pedig egy valóságos kérdésről van szó. Az SZDSZ-en belül ez jól érzékelhető volt, és bevallom, vannak olyan képviselőink, akik nem puszta engedelmességből nyomogatják a szavazógép gombjait. Ha nem tetszik nekik a miniszteri válasz, fenntartják maguknak a vétó jogát.
– A gyűlöletbeszédről alkotott törvényjavaslat bizottsági vitája kapcsán az SZDSZ együtt szavazott a Fidesszel. Így az MSZP kisebbségben maradt törvénymódosítási javaslatával. A szocialisták ezt is fekete pontként értékelik.
– Ebben a kérdésben nincs egyetértés, de volt már ilyen. Az ügynöktörvény esetében, ha visszaemlékszünk, az MSZP az MDF-el összefogva szavazott le bennünket. Az a törvényjavaslat, amit a gyűlöletbeszéd ügyében az MSZP alkotott, az számunkra elfogadhatatlan. Sérti a szólásszabadságot, az emberi jogokat. Eltérők a nézeteink erről, de így van jól, hisz egy liberális és egy szociáldemokrata pártról van szó a koalíción belül. Az SZDSZ meg van győződve arról, hogy a gyűlöletbeszédet a jelenlegi törvény szigorítása nem szorítja
vissza.
– Brókerügy. A K&H-ügyet vizsgáló bizottság felállításakor az SZDSZ nem támogatta a szocialisták indítványát, ezzel elszalasztották a lehetőséget, hogy kormánypárti elnöke legyen a létrejövő bizottságnak. Szintén fájó pontja a szocialista tábornak ez az ügy.
– Támogattuk azt az indítványt, amely kiterjeszti az előző kormányzati ciklusra is a bizottság vizsgálódását, ugyanakkor azt gondoltuk, hogy nem folytatjuk azt a fideszes modellt, hogy meg se alakul egy vizsgálóbizottság, máris súlytalanná válik, mert az a látszat: kormánypárti elnök kerül az élére, aki úgyis "elsíbolja" a vizsgálatot. Az egyeztetés során felvetettünk egy társelnöki pozíciót, mert van olyan bizottság, amely így működik, de ezt senki sem fogadta el. Mindezeket figyelembe véve úgy ítélem meg a koalíciós helyzetet, hogy nem tér el az átlagostól. Az, hogy több ponton ütköztünk az elmúlt időszakban, nem tartom különlegesnek. Sajnos ilyen az élet.
Szekeres Imre, MSZP:
2003. 10. 17. (VII/42)
