Demeter Ervin. Meglepte a megszeppent szocialistákat Fotó: MTI
Wiener György, a bizottság alelnöke éppen vidéken vizsgáztatott a történtek idején. Mint mondta: Demeter Ervinnek már korábban jelezte, hogy nem jó számára a szerdai időpont, mert lekötött programja van, ezért más időpontot kért. Szerinte nem véletlen, hogy az ellenzéki elnök mégis szerdára hívta össze a bizottságot. Az ülés első két órája nem hozott semmi érdekességet, csak szőrszálhasogató politikai vitát az ügyrendről, az elnök jogköréről és a napirendről. Külön fejezet volt a "munka elkezdése" kifejezés értelmezése. Később derült ki, hogy miért.
A Fidesz sajtóosztályának munkatársai sejtelmesen azt javasolták a fotósoknak, hogy minél tovább maradjanak. Az ügyrend szabaddemokrata támogatással történt elfogadása után derült ki, hogy a "munka elkezdése" kifejezés alatt Demeter Ervin és az ellenzéki politikusok azt értik, hogy azon nyomban meghallgatnak több fideszes politikust a brókerügyben. A kormánypártiak tiltakoztak, mondván, meghallgatás csak előzetes bizottsági döntéssel lehetséges. Az elnök erre a meghallgatást "átminősítette" a plenáris üléseken szokásos azonnali kérdések órájává. Demeter Ervin rámutatott, hogy nem meghallgatásról van szó, hanem a bizottság feladatául rendelt munka elvégzéséről, hiszen éppen a kormányoldal fordult hatvanegy kérdéssel a Fideszhez, amelyre a választ most megtudhatják.
A kormánypártiak erre fel kivonultak.
Az ülésen maradt ellenzéki politikusok ezt követően egy szuszra meghallgatták Áder Jánost, valamint nyolc volt fideszes kormánytagot és politikust: Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Pintér Sándort, Varga Mihályt, Járai Zsigmondot, Rogán Antalt, Navracsics Tibort, valamint Demeter Ervint, aki erre az időszakra átadta az elnöki pálcát Répássy Róbertnek. Érdekes momentum, hogy a fideszes politikusok főnökeiket – Áder János frakcióvezetőt és a bizottsági ülésekre ritkán járó Orbán Viktor pártelnököt – "szorongatták". Az ülésre meghívott politikusok zöme alig egy-két percet tartózkodott csupán a bizottság előtt.
Wiener György szocialista alelnök szerint puccs történt, melynek nyilvánvaló célja, hogy a kommunikáció területén a Fidesz átvegye a kezdeményezést. Mint a képviselő vélekedett: "Két hete, amikor nyilvánosságra hoztuk az MSZP-frakció kérdéseit, a Fidesz elhallgatott. Úgy gondoltam, hogy igyekeznek majd eltolni a fideszesek meghallgatását a bizottság működésének a végére, és a szocialistákra igyekeznek »rátolni« az ügyet. Most egy huszárvágással megelőztek minket. Nyilvánvaló céljuk az volt ezzel az előkészítetlen üléssel, hogy ne hangozzanak el kellemetlen kérdések a politikusaik irányában, később pedig azt lehessen mondani, hogy ők már válaszoltak a kérdésekre."
A politikus szerint Demeter Ervin eljárása etikátlan volt, ezért az ügyrendi bizottsághoz fordultak az ügyben. Wiener megjegyezte: tévedett a Fidesz, a most megkérdezett politikusaikat ők újra meg kívánják majd hallgatni.
Gulyás József szabaddemokrata politikus lapunknak elmondta, hogy a viták ellenére azért szavazta meg az ügyrendet, hogy már az elején ne fulladjon botrányba a bizottság munkája. "Demeter Ervin rögtön az első ülésen visszaélt azzal, hogy nem voltam rosszhiszem? vele és párttársaival kapcsolatban. Becsaptak, mivel nem fair eljárás keretében hallgatták meg a fideszes politikusokat" – tette hozzá Gulyás, aki szerint a politikára figyelő közvélemény számára világos lesz, hogy a
Fidesznek takargatnivalója lehet a brókerügyben, ha nem fontos számukra a fair eljárás. Gulyás József szerint a normál menetrend az lett volna, ha pontosan meghatározzák a bizottság munkájának menetrendjét, dokumentumokat kérnek be, szakértőket hallgatnak meg, majd ezt követően vizsgálják a politikai felelősséget.
Répássy Róbert fideszes képviselő szerint a bizottság ülésén történtek azt bizonyítják, hogy "a Fidesznek nincs takargatnivalója, a szocialisták pedig nem akarják tisztázni a bankbotrányt". A szocialistáknak lehetőségük lett volna a testület szerdai ülésén feltenni azokat a kérdéseket az Orbán-kormány tagjainak, amelyeket a szocialisták "kényszerítettek bele" a bizottságot létrehozó országgyűlési határozatba. Hogy nem készültek fel? Ezek az ő kérdéseik voltak – érvelt a politikus.
2003. 10. 31. (VII/44)
