Orbán Viktor és Kondor Katalin közös könyvük dedikálásán. Jó kapcsolat Fotó: MTI
A témát a Népszava dobta be a köztudatba, fényképekkel bizonyítva a leleplező dokumentum valódiságát, vagyis hogy Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke kilenc évig az állambiztonsági hatóságok III-as főcsoportfőnökségénél a kémelhárítással foglalkozó II-es csoportfőnökség beszervezett tagja volt. A napilap birtokába jutott dokumentumok szerint az elnöknő áldatlan ténykedése 1974 februárjától 1983 augusztusáig tartott. "Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Népszava szeptember 26-ai számában megjelent dokumentumot most láttam először. Aláírásom nem szerepelt rajta, ilyet nem írtam alá. Soha nem működtem együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel. Megkérem az átvilágító bírákat arra, hogy minden rólam szóló hiteles dokumentumot vizsgáljanak át, és folytassák le az eljárást. A vizsgálat lezárulta után készséggel állok a nyilvánosság rendelkezésére" – kommentálta az eseményeket Kondor Katalin a Rádió honlapján. Szerinte az az intézmény, amelyik a törvény szellemében dolgozik, előbb-utóbb kormánypárti bosszú áldozata lesz, majd érvelésében közvetlen összefüggést vélt felfedezni a Rádió által nemrég elnyert – szűkszavúan: jobboldalról érkező – Magyar Örökség-díj és a "jól előkészített akció" között. Véleményével, nem meglepő módon, a Fidesz álláspontja csengett leginkább egybe, amely szerint Kondor koncepciós hajtóvadászat áldozata. Szalai Annamária fideszes médiapolitikus lapunknak nem kívánta kommentálni az eseményeket.
Az MSZP-s Újhelyi István sajtótájékoztatón próbálkozott volna elmondani pártja véleményét, de egy zajongó, pufajkásozó, komcsizó, középső ujjukat a politikusra mutogató csoport füttykoncertje megakadályozta. Értetlenkedésére a Fidesz–MPSZ barátai csak annyit válaszoltak, hogy a polgári körök belső SMS-láncán kapták a hírt és az ukázt. A politikus így a képviselőházba szorult vissza mondandójával. A Heteknek nyilatkozva elmondta: arra keresi a magyarázatot, hogy miként alakulhatott ki az a helyzet, amelyben Kondor Katalin egyik napról a másikra a jobboldal és a szélsőjobboldal előretolt csatára lett. "Ebbéli helyzetében pedig olyan indokolatlan és logikátlan lépések sorozatát követi el a Rádióban, amelyek megalapozták a Kövér László extitokminiszternek és egykori személyi titkárának, Szadai Károlynak, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökének feltett kérdésemet. Választ azonban nem kaptam, csak fenyegetőzést" – emelte ki a képviselő, aki szerint nem kizárható, hogy az
elnökasszonyt olyan dokumentumokkal tartották sakkban, amelyek sötét árnyékként borulnak múltjára. Újhelyi megerősítette, hogy nem Kondor távozását követeli pártja nevében, hanem az általa vezetett intézmény pártatlanságát és középre húzódását. A médium vezetőjének tevékenységét ugyanis kizárólag az elmúlt két év tapasztalatai alapján ítélik meg, és – mint mondja – módja van változtatni eddigi vezetési gyakorlatán.
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke nemes egyszerűséggel "werberjugend vezérnek" nevezte Újhelyit, és a következőkkel magyarázta a történteket: "A szocialisták a drasztikusan romló népszerűségi mutatók okozta rettegésükben minden jó ízlést és méltóságot elfeledve már a legaljasabb hazugságoktól és rágalmaktól sem riadnak vissza." A szocialista politikus zsarolást sejtető kijelentését Szadai Károly, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke is határozottan visszautasította, hozzátéve, hogy "ez egy olyan beteges gondolatmenet, amely elsősorban a kiagyalójára jellemző". Lapunk kérdésére a Rádió kuratóriumi elnöke elmondta: az MSZP által nem ellenőrizhető intézmények vezetői ellen zajló támadássorozatba illeszkedik be a mostani botrány is, melynek oka, hogy a szocialisták nem tudják törvényes eszközökkel elmozdítani a kulcsembereket. Szadai egyetlen olyan esetre sem emlékszik, amelyben a jobboldali kormány tett volna kísérletet közszolgálati médiumok befolyásolására, és állítja: semmilyen módon nem volt szerepe Kondor Katalin elnökké választásában.
Egy neve elhallgatását kérő "ősrádiós" azonban úgy emlékszik, hogy a pályázati felhívásra két esélyes pályam? érkezett, és ezek közül csak egy került a végleges döntést hozó kurátorok elé. Ne feledjük, ekkoriban csonka kuratórium működött a Magyar Rádiónál, hiszen sem MSZP-s, sem pedig SZDSZ-es delegált nem volt. Hogy miről szavazzanak, arra pedig a mindenkori elnök tesz javaslatot. Kondornak még így is csak a második körben sikerült bejutnia, amikor a rádiós szerint még egy lovat is megválasztottak volna kellő politikai akarat megléte esetén.
A médium munkatársa úgy tapasztalja, hogy kollégái jelentős részét nem a látványos és törvénytelen kirúgásokkal, hanem a "szőnyeg alatti kiszekálásokkal, kiutálásokkal" félemlítették meg, nem is beszélve a látszatra is alig ügyelő besúgóhálózat tagjainak váratlan feltűnéséről. Mint meséli, egyik kollégájának kirúgása miatt indított pernél egyszerűen a besúgói jelentést csatolták a peranyaghoz. Úgy látja, hogy a vezető pozíciók odaítélésekor jelentős keveredés észlelhető a magánszféra és a munkahelyi szféra között, és nem szakmai, hanem bizalmi szempontok játsszák a döntő szerepet. Az intézmény régi munkatársa szerint az lenne a meglepő, ha nem igazolódna be a Népszava felvetése, de e nélkül is visszatetsző, hogy egy olyan ember kommunistázik, ügynöközik elnöki pozícióból, és fenyeget a Rádió megtisztításának szükségességével, a pártállami múlttal rendelkező alkalmazottak kirúgásával, akit a hetvenes években vettek fel oda dolgozni, és a Hét cím? műsor vezetője tudott lenni a Kádár-érában.
Szadai Károly szerint "bődületes butaság" arra hivatkozni, hogy ki volt újságíró az előző rendszerben és ki nem, hiszen akkor a szakma mindkét oldalának jelentős képviselői megkérdőjelezhetőek. A rendszerváltás egyik lényegi eleme éppen az volt álláspontja szerint, hogy mindenki maga számol el a múltjával, és a közvélemény ebből kimarad. Emlékeztetett, hogy a Magyar Rádió napi százhúsz óra műsort sugároz, és ennek 90-95 százaléka mindkét politikai oldal számára elfogadható. A maradék öt százalékba tartozik Szadai szerint a 16 óra, a Krónika és a Vasárnapi újság. És mégis csak minden huszonkettedik adásnapra jut egy ORTT-panasz – emeli ki a Rádió kuratóriumi elnöke.
2003. 10. 03. (VII/40)
