IFA, Zetor. Két ütemmel a világ mögött Fotó: MTI
Az EU-költségvetés több mint felét kitevő agrár- és vidékfejlesztési támogatások lehívásához az unió előírja nemzeti kifizető intézmény létrehozását, amelynek alapításáról – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozásáról – nyáron hozott rendeletet a kormány. Az intézmény működésének sajátossága, hogy az uniós támogatásokat a tagállamok költségvetése megelőlegezi a gazdáknak, az unió pedig a következő évben fizeti vissza a támogatások összegét a tagállamnak. De csak szigorú ellenőrzések után. Az ellenőrzések során hibásnak ítélt támogatásokat az unió nem fizeti vissza a tagállamnak, ami hiányt okoz a költségvetésben.
Tavaly ősszel Magyarország úgy döntött, hogy az Európai Unió tagországaiban működő rendszert vezeti be, ez alapján a gabonatermelők 44 ezer forintos, az olajos növényt termesztők közel 80 ezer forintos támogatást kaptak volna közvetlenül hektáronként.
A szarvasmarha-, juh- és kecsketartók is közvetlen támogatásban részesülhettek volna.
A kifizetéseknél az is előírás, hogy létre kell hozni egy számítógépes rendszert – az úgynevezett Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER). A Phare-program keretében pályázatot is írtak ki mintegy hárommilliárd forint értékben az IIER megvalósítására. A Hetek elsőként számolt be a rendszer körüli polémiáról
(Agrárkáosz várható? Nettó befizetők lehetünk az Európai Unióban – Hetek 2003. május 23.).
A nyár közepén az EU, szakértőinek jelzésére – miszerint Magyarországnak már nincs ideje a teljes IIER rendszert kidolgozni – a magyar kormány számára egyszer?bb, terület alapú támogatási rendszer bevezetését javasolta. Ebben a rendszerben a támogatás teljes összege a teljes mezőgazdasági földterületre kerül szétosztásra, és az állatok nem részesülnek külön támogatásban.
A mezőgazdasági minisztérium üdvözölte a javaslatot, s erre fel azt az előterjesztést tette, hogy az állattartók érdekében a két rendszer párhuzamosan kerüljön kiépítésre. Az ötlet "eredetiségét" mutatja, hogy a közigazgatási államtitkár azonnal belebukott. A szakmában ezt az öszvér javaslatot – a Tanú cím? filmre hivatkozva – nemes egyszerűséggel "magyar narancsnak" titulálták.
Brüsszelben ennek ellenére komolyan vették ezt a javaslatot, megvizsgálták, majd október 12-én elutasították. Indokuk gyakorlatilag az alábbi volt: Magyarország miatt nem lehet gyökeresen átalakítani az unió működési rendjét.
Eközben zajlott az IIER Phare-tender pályáztatási eljárása. Az eredeti terv szerint július elején már szerződést kellett volna kötni a nyertessel. Azonban a nyár e témában gyanúsítgatásokkal, kölcsönös feljelentésekkel, hamis adatok feltűntetésével telt el az érdemi munka helyett. Ennek az lett a végeredménye, hogy október 15-én az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja törölte a pályázatot. Jelenleg is rejtély a mezőgazdászok között, hogy milyen kifizetési rend lesz Magyarországon, mert az egyszerűsített rendhez is elengedhetetlen az IIER megléte.
A földalapú, egyszerűsített rendszer feladata, hogy a termelők igényléseinek adatait sorról sorra összevesse a földnyilvántartásban és a
gazdaregisztrációs adatbázisban szereplő információkkal, és kijelölje az ellenőrizendő gazdákat. Ha ez a rendszer nem működik, illetve az unió nem hitelesíti, akkor az ország nem kapja vissza a támogatásokat. Az IIER lényege, hogy a pénzek kiosztásánál semmiképpen ne történhessen korrupció, jogosulatlanul senki se juthasson támogatásokhoz.
Az egyszerűsített rendszerben terméktől függetlenül 17 ezer forint jut a gazdáknak hektáronként. Ez az összeg botrányosan kevés azzal
összevetve, hogy akár 44 ezer forintot is kaphattak volna.
Egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint az a gond Magyarországon, hogy a két részre szakadt politikai elit az egymással való csatározásban annyira elfárad és kimerül, hogy a szakmai apparátus gyakorlatilag politikai vezetés és ellenőrzés nélkül maradt.
2003. 10. 23. (VII/43)
