A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra egyháza bevételi forrásait, és az abból folytatott gazdálkodást, amely Veres András püspökkari titkár szavai szerint röviden "kiegyensúlyozottnak" nevezhető. A püspök elmondása szerint anyagi szempontból veszélybe került közfeladatot ellátó intézményeik működtetése, ezért bízik abban, hogy a magyar kormánynál meghallgatásra talál a közeljövőre tervezett segítségkérésük, és egyetlen egyházi intézményt sem kell majd bezárni költségvetési problémák miatt.
Közleményük szerint 2003-ban a személyi jövedelemadó egy százalékából 6,3 milliárd forint folyt be kasszájukba, beleértve természetesen annak állami kiegészítését is. Emellett 3,2 milliárd forint áramlik hozzájuk a vissza nem igényelhető, ám egykor tulajdonukat képező ingatlanok értékének kamatából; 2,4 milliárd jut a költségvetésből a katolikus hitoktatás támogatására; 0,4 milliárd a gyűjteményi támogatás; 1 milliárd adóforint kiegészítő támogatást oszthatnak szét vidéki papjaik között.
1,1 milliárd forint intézményeik karbantartására és beruházásokra fordítható, ám a püspökök titkára ezt is kevesellte, mondván, ezek nagy része műemléképület, és hazánk műemlékeinek közel negyven százaléka van egyházi tulajdonban.
Adataik alapján fejlődő egyház képét mutatják, hiszen mind bevételeik, mind kiadásaik több mint negyven százalékkal növekedtek a tavalyi számokhoz képest. Összes bevételük, a sajátot is ideértve 53 milliárd, kiadásaik összege: 50 milliárd forint.
Ezek után egy kis matematika következett: A titkár elmondása szerint 2002-ben 8,7 milliárd forintot kaptak hitéleti tevékenységre az adófizetők pénzéből. Ha ezt az összeget a katolikus hívek összlétszámára vetítjük, fejenként ezerötszázhetvennégy forint jön ki, míg – érvelt Veres – az összes párt tekintetében, jóindulattal feltételezett 400 ezer taggal számolva, fejenként hatezer-kétszáznyolcvan forint állami támogatás jut. Kérdésünkre a püspök kifejtette, hogy saját esetükben a népszámlálási adatokat vették figyelembe, ahol is a megkérdezettek közül 5,6 millióan vallották magukat katolikusnak. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha folyamatosan csökkenő népesség? hazánk lakosságának több mint fele katolikus hívő, hogyan lehetséges, hogy egyházuk anyagi gondokkal küszködik. Vagy mindezt a fenti osztás-szorzás alapján úgy kell érteni, hogy a pártokra hatmillióan szavaztak, de ennek csak töredéke a tényleges tagság, a katolikus egyházra 5,6 millióan szavaztak, és ebből csak elenyésző létszám igényli szolgálataikat?
A Szent István-bazilikától telefonos érdeklődésünkre, hogy mekkora a misék látogatottsága, a következő válasz érkezett: olykor sok, olykor kevés. Kénytelenek voltunk tehát személyesen meggyőződni a valós társadalmi igényről. Bazilika, kedd este hat óra: a résztvevők száma harminc fő. A Ferenciek terén ugyanekkor ötvenöt fő, a Mátyás-templomban tizenegy hívő, Szentendrén tizenhat. Kérdés, hogy ez most az "olykor sok", vagy az "olykor kevés". Ide kívánkozik egy gazdasági jelleg? adat, ami szerint a húsz éven keresztül renovált bazilika munkálatai négymilliárd adóforintba kerültek, és a Mátyás-templom, ha kész lesz, szintén ennyit emészt majd fel.
A többi tradicionális felekezet – melyekről a már említett konferencián nem igazán derült ki, hogy a pénzszűkén kívül mivel járulnak hozzá Budapest életének színesítéséhez – háza táján sem rózsásabb a helyzet. A fővárosi református fellegvárban, a Kálvin téren egy hétköznapi bibliaórára húsz fő alatti létszám volt kíváncsi. Leglátogatottabb istentiszteleti helyük a pasaréti templom, ahol a hétvégén maximum hét-nyolcszáz hívő jön össze, a Nagyvárad téren vagy a budai Skálánál ez a szám már csak a fele, Kispesten két-háromszáz fő, hétköznap viszont mindenhol újabb osztókat kell alkalmazni.
Az evangélikus egyház frekventált Deák téri és kelenföldi templomában hétvégén százötven-kétszáz hívő kíváncsi a szentleckére. A hétköznapok csúcsa: húsz fő. Pozitívumként emelhetjük ki, hogy mindhárom hagyományos keresztény felekezet teltházat is képes produkálni: karácsonykor és húsvétkor, bár a férőhelyek száma ebben az esetben is determinál.
***
A Katolikus Püspöki Konferencia titkára bejelentette: az egyház a kormányhoz fordul az energiaár-emelés kapcsán, többletpénzt kérve közfeladatot ellátó intézményei működtetésére. A történelmi egyházaknak 1995-ben a Bokros-csomag idején sikerült elérniük, hogy mentesüljenek az általános megszorítások alól.
2003. 10. 10. (VII/41)
