Gyurcsány Ferenc: Árnyékállamot épít a Fidesz. Orbán Viktor: Panaszkodik a miniszter Fotók: MTI/Reuters
Orbán Viktor az október 23-ai ünnepségek keretében világos üzenetet fogalmazott meg: "Ami körülvesz bennünket, az csupán egy ideiglenesen körülöttünk állomásozó állapot." Pár nap múlva Gyurcsány Ferenc – kilépve a villa-ügy árnyékából – markáns üzenetet fogalmazott meg: "A Fidesz nem az árnyékkormányzásra, hanem az árnyékállam kiépítésére törekszik."
A kijelentésre maga Orbán Viktor is válaszolt, sőt azt is fontosnak tartotta, hogy néhány sértő kifejezést is "elhelyezzen" a sportminiszter számára: "Nincs szánalmasabb, mint egy panaszkodó miniszter." Meglepő módon az ütésváltásba Kövér László is beszállt, aki szerint "Gyurcsány Ferencet az őt ért bírálatok olyan idegállapotba hozták, hogy nem ura a szavainak. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter zöldségeket beszél, ami nem lenne probléma, ha ő nem egy felelős minisztere lenne az országot vezető kormánynak. Mivel az, szavait nem puszta lelki egyensúlyvesztésnek, hanem fenyegetésnek értékeljük."
Politikai elemzők szerint a heves fideszes reagálásoknak az az oka, hogy Gyurcsány ezúttal rátapintott a Fidesz ideológiájának egyik fő momentumára: az úgynevezett "rész-Magyarország-elméletre", amely a jobboldalivá váló Fidesz 1996-os programjának fő ideológiai alapfelvetése, s amelytől azóta sem tért el a legnagyobb ellenzéki párt.
Ez az ideológia egy esetleges Orbán-rendszer jogosságának magyarázata kíván lenni.
(Komcsi Magyarország nem ország – Fidesz-Magyarország: mennyország, Hetek 2001. november 16.)
A Fidesz ideológiáját tekintve ekkor történik a legnagyobb fordulat, ekkor fogalmazódik meg először a polgári Magyarország koncepciója, így például az elitcsere szükségessége.
A Fidesz a Kádár-rendszerről 1996 óta olyan új képet sugall, amelyben leválasztja az elitet a társadalomról. A társadalmat rehabilitálja, a "kádári kisembernek" megbocsát, a "rossz" elitet pedig azonosítja az MSZP-vel és az SZDSZ-szel.
Ripp Zoltán történész, politikai elemző szerint a Fidesz nem dolgozott ki semmiféle új elméletet, mindig is hozott anyagból dolgozott, csak fazonírozta a saját hatalmi elképzeléseihez. Eredetileg Tellér Gyula a kilencvenes évek legelején az SZDSZ Tölgyessy-féle egyik szárnyának ideológusaként dolgozta ki a három rész-Magyarországról szóló teóriáját, amelyben az akkor még háromosztatú pártrendszerhez illesztve próbálta meg elhatárolni az egyes irányzatokat, mégpedig a rendies, a késő kádári és a polgári Magyarországhoz való tartozások alapján. A polgári részhez akkor még a liberális oldalt kapcsolta.
Később nemcsak Tellér lett Orbán Viktor tanácsadója, hanem vitte magával az elméletét is, amely a "mikrostruktúrákban tovább élő Kádár-rendszer" erőszakos felbontásának koncepcióját akarta megalapozni. Ez pontosan megfelelt a jobboldali fordulatot végrehajtó Fidesz stratégiájának, amelynek lényegéhez tartozott, hogy a magyar társadalomban a legfőbb politikai törésvonal a "polgáriak" és az "utódpártiak", illetve a "nemzetiek" és az "idegenszerűek" között húzódjon, abból kiindulva, hogy a jobboldal hasíthatja ki magának tartósan a nagyobb részt.
Ripp Zoltán úgy véli: a két Magyarország koncepció nemcsak a megosztottságot akarta tartósítani, hanem ideológiai alapjául szolgált
a "több mint kormányváltás" stratégiájának, vagyis az egész pályás letámadásnak, a totális telefonkönyvcserének, a saját klientúra kiépítésének, a hatalmi és a közszolgálati pozíciók hiánytalan megszállásának, az agymosás jelleg? – keresztény-nemzetinek titulált – ideológiai offenzívának. Hiszen ha a "rosszabbik" Magyarország hatalmának megtörése egy "jobbik" Magyarország érdekében történik, akkor nincs más út, mint ennek a rész-Magyarországnak a bebetonozása minden hatalmi funkcióba.
A Fidesz-kormány hosszú évek kemény munkájával hozta létre azt a minden elemében jól ismert állapotot, amit Gyurcsány Ferenc találó kifejezéssel árnyékállamnak nevezett – folytatta a politikai elemző, aki szerint valójában Gyurcsány nem ismert fel semmi újdonságot a Fideszről, csak nevet adott a jelenségnek, és egyúttal a problémát a politikai stratégia szintjére emelte. Lépése tehát ebben az értelemben újszerű.
De valamit azért mégiscsak föl kellett fedeznie hozzá, nevezetesen azt, hogy a nemzeti középnek nevezett "árokbetemető" stratégia az eredeti elgondolás szerint nem működőképes. Nemcsak az intranzignes ellenzéki magatartás miatt, hanem azért sem, mert az Orbán-kormány valóságos aknamezőt hagyott hátra, az elvileg pártsemleges, közszolgálati kulcspozíciókat is megszállta, s ezzel a jelenlegi kormány –
amennyiben rigorózusan betartja a jogállamiság követelményeit – nemigen tud mit kezdeni.
Nem hinném, hogy mélyreható ideológiai vita indulna a két oldal között, ami megkezdődött, az a hatalmi harc eléggé lehangoló kísérőjelensége. Az persze lehetséges, hogy az MSZP-ben az elkerülhetetlen stratégiaváltáshoz ideológiai alátámasztást is keresnek, és ez változást hoz a viták során a közvélemény meggyőzését szolgáló érvelésben – tette hozzá Ripp Zoltán.
2003. 11. 07. (VII/45)
