Kommandós akció közben. Lecsapnak, ha tudnak Fotó: MTI
A rendszerváltás óta tucatszámra történtek hazánkban véres leszámolások, merényletek, bérgyilkosságok, de – ne hagyjuk ki, hiszen ebbe a sorba illeszkednek – nagyszabású gazdasági manőverek és
visszaélések is. A tettesek többsége máig élvezi a szabadságot, és itt elég csak a Prisztás- és
Fenyő-gyilkosságokra gondolni, illetve az 1998 tájékán megszaporodott robbantásokra. A hatóságok úgy tudják, hogy az elkövetők megbízói most is létező szervezetekkel rendelkeznek, ám ezek felszámolása még titkosszolgálati eszközökkel is éveket vehet igénybe. Ennek oka, hogy a szervezett bűnözés körébe tartozó cselekményeket túl nehéz bizonyítani, így a büntetőeljárás végeredménye sok esetben csak a valós elkövetés kisebbik hányadát szankcionálja.
Dr. Mikó István dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ helyettes vezetője ötvenkilenc-ezerre taksálja a 2002-ben elkövetett, szervezett jelleg? bűncselekményeket, ez a szám tizenháromezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben.
A központ jelentése szerint jellegüket tekintve a leggyakoribb a közokirat-hamisítás, a csalás, az autólopás, a cigarettacsempészet, a kábítószer-kereskedelem, a számítástechnikai termékek csempészete és az ingatlanügyletek. Nevezhetjük szerencsének, hogy ebben a m?fajban nem dívnak az életellenes bűncselekmények. A maffia típusú bűnözői csoportok széles kör? gazdasági, kulturális és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve
a rendszerváltás óta olyan kulcsfontosságú területeken szereztek "jó barátokat", mint a jogásztársadalom, a hírközlő és bűnüldöző szervek, a pénzügyi és egészségügyi elit.
Doszpot Péter volt nyomozó, jelenleg MSZP-s országgyűlési képviselő cseppet sem csodálkozik a dandártábornok kijelentésén. Állítása szerint a világon mindenütt a fent említett kiszolgálói kör kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Egy névtelenséget kérő biztonsági szakember elmondása alapján egy postásra komoly feladat hárulhat a bűnszövetkezetben. Figyeli, milyen cégektől kihez milyen küldemények futnak be, adott esetben fel is bonthatja azokat, illetve tippadó is lehet, hiszen rengeteg lakásba bejáratos. Ami a lefizetett újságírókat illeti, talán senki előtt nem ismeretlenek a lejárató jelleg? cikkek – említi a szakértő.
A felsorolásban előkelő helyen szereplő ügyvédek olyan cég- és címlistákhoz juthatnak hozzá könnyedén, ahol a potenciálisan zsarolható réteg adatai szerepelnek. Ezek aztán a megvásárolt rendőrökkel
összedolgozva be tudják cserkészni a célszemélyt. A politika Doszpot szerint kényes kérdés ebben a vonatkozásban, de nehéz lenne tagadni, hogy a "fehérgalléros bűnözésben" előfordulhat politikus. Ettől azonban még nem beszélhetünk általánosságban a politika szerepéről – szögezi le.
A magyar bűnszervezetekben, bár nem hasonlíthatóak az olasz maffiához, fellelhetőek a filmekből is ismert szerepek, úgymint vezető, végrehajtók, segédek, helyettesek stb. Jelentős eltérés ugyanakkor, hogy mindenki csak a maga területén ismeri a másikat, nem egy összetartó család képe tárul elénk. A bűnszervezet vezetője az exnyomozó szerint bírhat olyan hatalommal, mint az a személy, akire a keresztapa szó hallatán gondolunk, de attól azért távol van. Lényeg az, hogy inkognitóban maradjon – mondja a neve elhallgatását kérő biztonsági szakember –, hiszen például a napi (mondjuk) kétezer forintért "plusz megbízást" teljesítő közterület-felügyelők is
könnyebben bevonhatók bizonyos megfigyelési manőverekbe, ha nem is tudják, mekkora szervezet érdekében tevékenykednek.
A Maffiaellenes Központnál nyilvántartott nyolcvan bűnszövetkezet közül negyvenhat a rendőrség, harminc a határőrség és négy a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekményekben utazik. A csoportok 71 százaléka hierarchikus, 15 százaléka sejtszerű, míg 14 százaléka hálózatos felépítésű. Tagjaik több mint háromnegyede magyar állampolgár, akik elsősorban anyagi vagy etnikai alapon kapcsolódnak a csoportokhoz.
A külföldi bűnszervezeteknek hatékonyságuk érdekében együtt kell működniük a magyarokkal, hiszen nem ismerik sem a helyi szokásokat, sem pedig a magyar
hatóságok átjárhatóságát – mondja Doszpot. Kapcsolatuk azonban csak alkalmi, az adott ügyletre koncentrálódik. Amúgy pedig az az általános tapasztalat, hogy egy adott nációhoz tartozó csoport inkább a saját hazájából érkezett honfitársait próbálja megzsarolni, mondjuk védelmi pénzzel, mintsem a magyarokat, mivel így könnyebben elkerülhetőek a bandaháborúk.
A külföldi csoportok száma az uniós csatlakozásra figyelemmel folyamatosan növekedhet, nem is beszélve a határok megnyílásával feltárulkozó, nálunk egyelőre ismeretlen bűncselekménytípusokról.
A képviselővé lett zsaru szerint kizárt, hogy a maffia jelleg? csoportok valaha
felszámolhatóak lesznek. "Ameddig ember él a földön, lesz rendőr és bűnöző is" – vallja, hozzátéve, hogy ha a rendőrök nagy erőkkel rászállnak egy-egy csoportra, akkor akár fél év alatt
is felmutatható látványos eredmény, de attól még a többi, nemrég regisztrált hetvenkilenc szervezet boldogan élheti életét. Doszpot úgy látja: a magyar rendőrség ott van elmaradva nyugati kollégáitól, hogy szinte alig végez előfelderítést, bűnmegelőzést, ugyanis nem alkalmas rá a szervezetrendszere.
2003. 11. 28. (VII/48)
