hetilap

A Fidesz rendezvényein a tavalyi szövetségi alakuló gyűlés óta egyre gyakrabban hangzik el a munka kifejezés, illetve a munkások érdekvédelmének fontossága, szükségessége. "Hisszük, hogy a jólét a boldog élet előfeltétele, s ezért hiszünk az olyan társadalom eszményében, amely munkát biztosít minden dolgozni akaró és tudó embernek. (…) A munka az önfenntartáson túl önbecsülést is ad az embernek. A munka megbecsülése az egész nemzet lelki egészségének is feltétele." – áll például a szövetség alapító okiratában. Úgy tűnik, mindez egy jól eltervezett stratégia mentén zajlik, amelybe beleilleszkedik a párt munkástagozatának megalakítása, valamint a Munka, Otthon, Biztonság jelszó zászlóra tűzése.

Egyes kritikai megnyilvánulások szerint a Fidesz ezzel nemcsak a szociáldemokrácia által képviselt értékeket "vállalja át", hanem egyenesen kommunista jelszavakkal igyekszik szavazótáborát maximalizálni. "Egykor az MSZMP is, ha jól emlékszem, pontosan ugyanezekkel a szép jelszavakkal kampányolt, »munka, otthon, biztonság«, csak ők a szabadságot is felsorolták a követelmények között. Fel is merült bennem, hogy a szabadság miért maradt ki a Fidesz-petícióból?" – mondta például Dávid Ibolya, az MDF elnöke egy interjúban.

Lánczi András politológus szerint alapvetően elhibázott gondolkodásmód, amikor valaki ezeket a jelszavakat automatikusan a kommunizmussal azonosítja. "A huszadik századi politikai gondolkozásban a jobb és baloldalon is végigvonul az a törekvés, hogy a gazdasági élet kockázati tényezőit minimalizálják – különbség csak a megoldásokban mutatkozik. A baloldali kormányok általában úgy gondolják, hogy az emberek nem felelősek azért, amilyen helyzetbe kerülnek, így nagy szerepe van az állami segítségnyújtásnak. A jobboldali erők ezzel szemben mindig az egyén felelősségére teszik a hangsúlyt" – magyarázta Lánczi András. Arra a felvetésre, hogy éppen a Fidesz-kormány idején nagy állami segítségnyújtást jelentett a Széchenyi-hitel vagy a kedvezményes lakáshitel megteremtése, a politológus úgy reagált: ezek plusz lehetőségek voltak, ám az egyén felelősségét nem csökkentették.

"A kommunisták a társadalmi munkaetikát militarizálással próbálták fejleszteni, mondván, ezzel fegyelemre, pontosságra nevelnek. Ez viszont oda vezetett, hogy az egyén felelőssége teljesen megszűnt, hiszen azt mondhatta, majd eldöntik helyettem, hogy mit hogyan kell csinálnom, ráadásul nincs is értelme, hogy minőségi munkát végezzek, mert úgy sem fizetik meg. Ezért a munkaerkölcs stagnált, majd romlott még az úgynevezett reformkommunizmus ideje alatt is." – folytatta a politológus. Ezzel szemben a piacgazdaság versenye mindenkit arra rákényszerít, hogy tegyen magáért, hiszen ellenkező esetben – legalábbis a jobboldali gondolkodás szerint – az állami segítségre sem számíthat. Azzal kapcsolatban, hogy ma már Nyugaton is a kapitalizmus válságáról beszélnek, Lánczi András elmondta: valóban vannak ennek a gazdasági berendezkedésnek súlyos problémái, mint például a magas munkanélküliség vagy például a fogyasztói – erkölcsi szempontból megközelítve: hedonista – kultúra kialakulása. "Az öncélú fogyasztás az emberi élet minőségét súlyosan rongálja, valamint kétségbe vonja az élet értelmét. Magyarország sajátos helyzetben van: még nem is alkalmazkodott igazán a globalizálódó kapitalista rendszerhez, ám a fogyasztói szemlélet már megjelent – bár a kedvezőtlen anyagi körülmények miatt még nem tud teljes mértékben érvényesülni – mondta Lánczi András.

"Az egzisztenciális biztonság semmiképpen sem nevezhető a kommunisták találmányának" – helyezkedik ebben a kérdésben Lánczi Andrással azonos álláspontra Lakner Zoltán politológus. Szerinte a Fidesz egyszerűen olyan népszerű értékeket kíván felvállalni a "Munka, Otthon, Biztonság" jelszóval, amelyek a Medgyessy-kormánnyal kapcsolatban az ellenzék által gyakran emlegetett gazdasági bizonytalanság, hezitálás kritikájaként is felfoghatók egyben. "Ezekkel a fogalmakkal igyekeznek továbbá emlékeztetni a választókat a kormányzásuk idején bevezetett létbiztonságot erősítő intézkedéseikre, mint például a minimálbér emelése, vagy az otthonteremtéshez nyújtott állami segítség. Ez a logika viszont ellentmondásokat is felvet, hiszen a munkavállalók jogait az Orbán-kormány csökkentette, továbbá a lakástámogatási rendszeren kívül rekedtek az alacsonyabb jövedelm? csoportok" – mondta a politológus.

Lakner Zoltán úgy látja, a néppárttá válás útján a Fidesz már régen átevezett a szociáldemokrácia vizeire. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanis – a nyugat-európai nagy múltú néppártokhoz hasonlóan – nem a társadalmi törésvonalak mentén akarja kiépíteni, illetve növelni szavazóbázisát, hanem igyekszik mindenkit megszólítani. "Olyan ez, mint amikor valaki szélesebb merítőhálót készít, mivel így nagyobb az esélye annak, hogy többen fennakadnak rajta" – fogalmazott Lakner Zoltán.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek