Tóth Károly, a brókerbizottság tagja. Sajnálja az eltékozolt hónapokat Fotó: MTI
– Akik kezdeményezték, nem voltak tisztában a célkitűzéssel, mert folyamatban lévő büntetőügyben nem szokás parlamenti vizsgálóbizottságot létrehozni. Mi ennek ellenére megszavaztuk, mert nem akartuk ugyanazt az eljárást követni, mint az Orbán-kormány. A megalakulás másnapján benyújtottam egy javaslatot, hogy kiket hallgassunk meg – kormány és ellenzék oldaláról – illetve, hogy milyen dokumentumokat kérjünk be. Ezt nem voltak hajlandóak az ellenzéki oldalról megszavazni. A meghallgatottak között szerepelt volna Polt Péter rendőrfőkapitány és Szász Károly, vagyis azok, akiknek hivatalból ezt az ügyet ismerniük kell. Az ellenzék azon a címen nem engedte meghallgatni őket, hogy folyamatban lévő büntetőügyben nem lehet meghallgatni a nyomozást végzőket. Most pedig Demeter úr előállt azzal az ötlettel, hogy hallgassuk meg Kulcsár Attilát. Erre én azt mondtam, hogy április 20-ig túl rövid az idő, és ha nem lehetett meghallgatni a legfőbb ügyészt, a rendőrfőkapitányt és a PSZÁF vezetőjét, akik a parlamenti vizsgálóbizottság előtt is igazmondásra kötelezettek és van valamiféle felelősségük, akkor hogyan gondoljuk, hogy most meghallgatjuk az első számú gyanúsítottat, akit viszont nem terhel igazmondási kötelezettség. Egy ilyen parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatás egy gyanúsított esetében semmi mást nem szolgálna, mint hogy lehetővé tegyük, hogy elkenje a felelősséget. Ezért én határozottan ellenzem, de döntés jelenleg még nincs.
– Milyen időközönként ült össze a bizottság?
– Általában kéthetente, de az elnök úr azt mondta, hogy mostantól akár minden nap. Én viszont azt gondolom, elkésett Demeter úr: hat hónapunk volt, hogy intenzív munkát végezzünk. Nem az idő hátráltatta a bizottságot, hiszen amíg Kulcsár Attila Bécsben tartózkodott, addig intenzíven dolgozhatott volna a bizottság. Leginkább talán attól tartottak, hogy mondjuk megkérdezzük Polt Pétertől, kötött-e vádalkut, volt-e bármilyen megállapodás, együttműködés a gyanúsítottakkal. Ők azonban csak azt akarták keresni, hogy van-e kormánytag, aki sáros.
– Véleménye szerint Kulcsár Attila "kipakol" a rendőrségnek?
– Kulcsár Attila azt fogja tenni, amit a legjobb érdeke diktál. Kétféleképpen lehet kipakolni. El lehet mondani az igazat, és el lehet mondani olyan mesét, amely őt a legjobb színben tünteti fel, és a felelősséget megpróbálja másra hárítani.
– Ki fog szélesedni ez az ügy, nagyobb lesz a botrány azzal, hogy Kulcsárt hazahozták?
– Nem ettől vesz nagyobb lendületet ez az ügy. Úgy látom, hogy most tényleg a fejébe vette a rendőrség és – a Rejtő körüli botrány után – talán ügyészség is, hogy felgöngyölítik az ügyet, és a rendőrséggel való együttműködést is normalizálták.
– A botrány erősen politikai színezetű, van a szocialista oldalon is érintettje az ügynek
– Az ügy három módon találkozik a politikával. Egy: politikusok közül is van olyan, akinek van szabad pénze, és vannak, akik befektettek Kulcsárnál. Önmagában ez még nem bűncselekmény, talán még nem is kérdőjelezhető meg, hiszen elvben Magyarországon mindenkinek joga van ehhez, bár hozzáteszem: elvárnám a politikusoktól, hogy érzékenyebben mérjék fel a helyzeteket, mint a hétköznapi emberek. Jobban kellene mérlegelnie, hogy mit szabad és mit nem. A második találkozási pont: amikor kiderült, hogy nem lehet megúszni a balhét a szokásos módon, Kulcsár elkezdett rohangálni jobb és baloldali politikusokhoz, megpróbálta bevonni a politikát. A "szokásos módon" alatt azt értem, hogy a PSZÁF már többször büntetést szabott ki a K & H Equitiesre, 3-5 millió forintot, de a húszmilliárdhoz képest ez elenyésző. Kifizették a büntetést, és békésen csinálták tovább dolgot. Amikor viszont ez az eljárás csődöt mondott, Kulcsár előbb elment Áder Jánoshoz, majd elment a Tóth Andráshoz.
A harmadik kapcsolódási pont: mendemondák keringenek arról, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok közvetlenül is kaptak támogatást. Azonban erről semmilyen dokumentum nem került eddig elő a vizsgálatunk során.
– Véleménye szerint Magyarországon létezik olyan gazdasági lobby, amely irányíthatja a politikát?
– Inkább úgy fogalmaznék, létezik több gazdasági lobby, amely hatást tud gyakorolni a politikára. A "Kulcsár-ügy" azonban csak egy normál bűncselekmény. Azt mondják nekem a rendőrök, hogy ez egy viszonylag egyszer? "pilótajáték". Külső forrásokat vontak be, és abból fizették a többieket.
– A közvéleményben olyan hangok is hallhatóak, melyek szerint a politikai elit nagy része érintettje az ügynek. Ön hogy látja?
– Folyik a vagdalkozás, hogy kinek van több érintettje, ez csupán a politikai háború része, nem tekintem komolynak, mert nincsenek rá bizonyítékok. Demeter elnök úrék most úgy döntöttek, hogy itt egy újabb esély, amiből nagy politikai balhét lehet csinálni. Ezért kezdték az elején úgy, hogy ehhez képest a Tocsik-ügy egy semmi volt. Kiderült, hogy a bűncselekmény nagyságát tekintve igazuk van. A politikai érintettség ugyanakkor egyenlőre nem mutatkozott meg teljesen.
– Mire számít, ha Kulcsár Attila mégis elkezd beszélni? Meddig dagadhat a botrány?
– Nem úgy nézett ki, mint aki el akar kezdeni beszélni. Ettől függetlenül tehet tanúvallomást. Az is egy lehetséges változat, hogy megint megpróbálja eljátszani, hogy hol hajlandó beszélni, és hol nem. Azonban úgy érzékelem, hogy nincs az ügyben több politikai hozadék.
2004. 04. 02. (VIII/14)
