Március 30-án ünnepelte a Fidesz megalapításának 16. évfordulóját. Most a szövetség fontosabb Fotó: Vörös Szilárd
A szövetséggé alakulás óta eltelt tíz hónapban lezajlott szervezeti reform megszüntette a Fidesz
területi szervezeteit, és francia mintára a párt a 176 egyéni választókerületre vitte le a politikát. Ezek élére Orbán választókerületi tanácselnököket nevezett ki, akik várhatóan képviselőjelöltként indulnak majd a választáson. Föléjük úgynevezett koordinátort helyezett, például Bánki Eriket, Selmeczi Gabriellát, Szalai Annamáriát, Szita Károlyt, Simicskó Istvánt.
Kiválasztásukról Orbán gyakorlatilag egy személyben döntött az elmúlt hónapokban. A szövetségi gyűlésig a 176 választókerületi elnök közül 167 állt munkába. Közülük csak 99 régi, aki már indult az 1998-as vagy a 2002-es választásokon. Budapesten Orbán a 32 választókerületi elnök közül 18-at cserélt le. Az átalakítás belső konfliktusokat okozott: a leváltottak közül többen zokon vették a háttérbe szorításukat, illetve a párt több első vonalbeli vezetője is akként vélekedett, hogy nem tesz jót a pártnak, ha Orbán egy személyben, kontroll nélkül dönthet személyi ügyekben.
Forrásaink szerint Áder János és Kövér László is csökkenteni szerette volna az elnöki hatáskört, ám Orbán ebbe semmiképpen nem akart belemenni. A tavaly májusban még az addig is meglévő viszonyok formalizálásaként értékelt kompetenciakiterjesztés után Orbán állítólag ígéretet tett alvezéreinek, hogy egy decemberi kongresszuson visszaad a jogosítványaiból. Ám előbb csak halogatta a kongresszust, majd szövetségi gyűléssé keresztelte. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a négy-öt ezerről huszonöt ezresre dagadt taglétszámból minél többen elmehessenek, de valójában inkább az volt a szándék, hogy semmiféle formális döntést ne hozhassanak, nehogy kísérlet történjen a hatáskör csorbítására.