Mint a múlt héten megírtuk, a nyolcvanéves K. Bélán tévedésből kezdtek koponyaműtétet Szegeden, és bár a hibát gyorsan észlelték, a beavatkozást követően az idős férfi meghalt. A szerencsétlenül járt beteghez egyébként egy enyhébb epilepsziás roham miatt riasztották a mentősöket, akik, bár az ügyeletes orvos által beadott injekció enyhítette a tüneteket, a biztonság kedvéért bevitték a kórházba, de azt mondták, másnapra otthon lehet.
Az ügyben lefolytatott előzetes belső vizsgálat, amelyet dr. Ferencsik Mária, a kórház krónikus belgyógyászati osztályának főorvosa végzett, megállapította: nem orvosszakmai, hanem adminisztrációs hiba történt. K. Bélánál ugyanis komputertomográfos (CT-) vizsgálatot rendeltek el, azonban az ő nevére kitöltött vizsgálati kérőlapot egy másik, hasonló korú és hasonló panaszokkal küszködő, vele egy kórteremben fekvő beteg, B. Vince feje alá helyezte valaki, így ő került vizsgálatra. A radiológiai részlegen kiderülhetett volna a tévedés, ám senki sem kérdezte a beteg nevét, ezért K. Béla lelete szobatársa röntgenfelvétele alapján készült el. A hibát akkor is észlelhették volna, amikor B. Vincét visszavitték a sürgősségi osztályra, ám a beteghordó a beteget nem adta át előírás szerint a nővérnek, hanem a folyosón hagyta, és csak beszólt, hogy "meghoztam". Ezt követően szállították át K. Bélát a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára, ahol – mivel minden adat egyezett – annak rendje és módja szerint elkezdték a műtétet, amelynek során végül is kiderült a – végzetesnek bizonyult – tévedés. A vizsgálat során összesen hét személy felelőssége merült fel a tragikus kimenetel? ügyben, ám a részletes fegyelmi vizsgálat még hátravan.
Ettől függetlenül a történtek miatt a szegedi önkormányzat egészségügyi bizottsága a héten kezdeményezte dr. Nárai György kórházigazgató felmentését, akit Botka László polgármester saját hatáskörében kényszerszabadságra küldött.
Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt ismeretlen tettes ellen. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya lapunkat úgy tájékoztatta, jelenleg a tanúk kihallgatása folyik, illetve megtörtént az orvos szakértő kirendelése. Előrelépés heteken belül várható.
Az esetet követően a szegedi kórház harmincezer betegazonosító karszalagot rendelt, hogy ezek használatával kerüljék el a hasonló tévedéseket. Szintén ilyen azonosító jelzés bevezetését tervezi a kommunikációra képtelen kórházi betegeknél az egészségügyi tárca, valamint a fővárosi önkormányzat. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes levélben fordult az adatvédelmi biztoshoz, hogy tisztázza, nem ütközik-e az adatvédelmi törvénybe, ha a beteg adatait a csuklóján rögzítik. Kedvező válasz esetén a tizenhét fővárosi tulajdonú kórházban valószínűleg elrendelhető lesz a csuklóazonosító használata.
Orvosi eset
A hazai sajtó terjedelmesen és részletesen tárgyalja a végzetesnek bizonyult szegedi betegcsere körülményeit, valamint az eset nyomán indult vizsgálatokat és eljárásokat. Többek között az is napvilágot látott, hogy az elhunyt K. Béla Forró Tamás tévés újságíró apósa volt, bár ez az információ – méltán – nem kapott túl nagy hangsúlyt a tudósításokban. Ezek után nehéz megérteni, hogy egyes jobboldali újságírók miért tulajdonítanak a valóságosnál nagyobb szerepet ennek a rokoni szálnak, nem kimondva, de meglehetősen visszataszító módon sejtetve, hogy az egész ügyet az illetékesek azért kezelik ilyen komolysággal, mert a szerencsétlen beteg Forró apósa volt. Seszták Ágnes ugyanis így ír a Magyar Nemzet hasábjain: "Megkérdezném a közvéleményt, hogy ha Tóth 26. János leleteit cserélik fel, és ő hal meg tévesen, ha egyáltalán megtudjuk, lesz-e ilyen képmutató felhajtás, nyilvánosság, alázatoskodás, mellverés, megtorlás és álszenteskedés, mint ami F. T. apósa halála körül kikerekedik." No
comment.
2004. 07. 16. (VIII/29)
