Hiller István az új programtervezettel. Sokat vár tőle Fotó: MTI
A programtervezet első szakasza a rendszerváltás után kialakult helyzetet kívánja értékelni. Egyrészt – mindenfajta árnyalás nélkül – diktatúrának minősíti a rendszerváltás előtti berendezkedést. Az elmúlt 15 év sikerének a kialakult szabadságot tartják a szerzők, de hozzá teszik, az új rendszer baja, hogy igazságtalan. Így a baloldal előtt álló legnagyobb feladatnak az igazságtalanság csökkentését határozzák meg. Igazságtalanság alatt elsősorban szociális kérdéseket jegyeznek meg, így egyes társadalmi csoportok leszakadását, az esélyegyenlőtlenségeket, a szolidaritás hiányát.
A programtervezet annyiban különbözteti meg magát a magyar jobboldaltól, hogy míg az MSZP zárt a baloldali szélsőségek irányába, addig "Magyarországon a jobboldal mégis a radikális jobboldallal kacsint össze. Az új magyar szociáldemokrácia a társadalmat szólítja partneréül a szélsőségekkel szemben vívott harcában".
A legtöbben a program nóvumának az állam szerepéről vallott részeket tekintik. A szerzők szerint "a rendszerváltozás után az állam kivonult számos területről, de a helyét nem tudta betölteni sem a piac, sem a civilszféra. Az eddigi kormányok sem tudtak választ adni arra, hogy hol húzódjanak az állam határai. A tézisek finoman elutasítják a neoliberalizmust, és a 90-es években az egész világon (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Brazília) végigsöprő baloldali megújhodást veszi mintának, ahol mindenhol "olyan baloldali párt került hatalomra, amely szakított a 70-80-as évek avítt baloldaliságával".
Az irat szerint a "jobboldal az állampolgárt az állam alárendeltjének, az állam szolgájának tekinti", míg "a liberalizmus a gyenge állam és az állampolgár viszonyát állítja középpontba", melyben "az állampolgár saját maga alakítja életét". Az MSZP válasza erre: "az új magyar szociáldemokrácia kisebb államot akar, de ez a csökkenés nem lehet öncélú. Az államnak nem visszavonulnia kell, hanem hatékonyabban kell működnie".
Érdekes résznek bizonyulnak a nemzethez való viszonyt taglaló passzusok. Közismert, hogy a baloldali mozgalom internacionalista jelleg? hagyományokkal bír, ezért a nemzethez való viszonyuk szerepének definiálása komoly feladatot jelent minden baloldali pártnak.
A több oldalon zajló értékelés, fogalommagyarázás stb. végül is – új és eredeti elemek megjelenése nélkül – arra lyukad ki, hogy a MSZP nem nemzetietlen párt. Meglepően keveset foglakozik viszont a vitairat a globalizáció témakörével, gyakorlatilag az e körben ismert pár közhelyet sorolja el, azzal a zárszóval, hogy a "globalizáció korában az államokra új szerep vár: az állam joga és kötelessége a nemzeti identitás védelme, a kulturális protekcionalizmus".
2004. 07. 09. (VIII/28)
