Csütörtök: Reggel megjelent Medgyessy Péter interjúja a Népszabadságban, melyben erőteljesen bírálta az SZDSZ-t. Ez érthetően meghatározta a reggeli egyeztetés hangulatát.
Információink szerint Medgyessy Péter három megoldást javasolt: (1) az SZDSZ estre 6-ig "visszaállítja" a bizalmat, vagy (2) ő beadja lemondását a köztársasági elnöknél, ami kockázatokat rejt magában, illetve (3) konstruktív bizalmatlansági indítvány eszközével békésen átadja a hatalmat egy szocialista vezetőnek. Az SZDSZ kitartott: "Nincs meg a bizalom, Péter!" Medgyessy erre azt mondta, akkor befejezi.
Kiment az egy szobával odébb várakozó újságírók elé, és mindenkit meglepve már délelőtt 11-kor kilátásba helyezte, hogy kész távozni. Az MSZP vezetése egyetértésben az SZDSZ-szel a konstruktív bizalmatlansági indítvány "végrehajtásán" kezdett dolgozni, kezdték számolni a szavazatokat és a határidőket. A hangulat békés volt, semmi pánik. Az SZDSZ-nek nem voltak feltételei az MSZP "keresése" kapcsán.
Este az MSZP elnökségi ülésén sima 8:0-ra győzött azon elképzelés, hogy a békés átmenet embere Kiss Péter kancelláriaminiszter lesz. Döntöttek arról is, hogy kongresszust hívnak össze, és az elnökség jelöltje az említett miniszter. Lendvai Ildikó sürgetésére Tóbiás József pártigazgató intézkedett: augusztus 25-ére kért időpontot az egyik rendezvénycsarnoktól.
Az esemény szépséghibája, hogy Toller László elnökségi tag, pécsi polgármester még a szavazás előtt elhagyja az ülést, az MSZP-székház előtt tájékoztatja az újságírókat, hogy lemondott az elnökségi tagságáról, és ő a több jelölt híve. Üzenete: demokráciát a pártba! Toller Pécsre hazaútja alatt – Fejér és Tolna megye érintésével Baranyába – minden megyéből olyan nyilatkozatokat adtak ki, hogy ezen tagszervezetek szerint többes jelölés szükségeltetik. A pártelit – és persze az újságírók – ekkor még nem tulajdonítottak Tollernek nagy jelentőséget. Mindenki nyugodt volt: Kiss Péter személyében jó kezekben van a kormányrúd. A pártvezetés is elégedett volt, hiszen azzal ellentétben cselekedtek, amivel általában vádolni szokták őket: nem "totojáztak", hanem gyorsan és határozottan döntöttek. Éjjel Gyurcsányék szervezkedni kezdtek.
Péntek: A Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-szervezet bejelentette, hogy ők Gyurcsány Ferencet jelölik elnöknek. Gyurcsányék beindították a kampányukat, de nagyon sokan ekkor még esélytelennek tartják.
Beindult a Gyurcsány által összehívott kampánystáb – melyben információink szerint helyet kaptak Medgyessy Péter által kirúgott tanácsadók, mint Braun Róbert és Gál. J Zoltán –, illetve Medgyessy távozásával pozíciójukat vesztő személyek, mint Szigetvári Viktor és Keszthelyi András. Világos stratégiát dolgoztak ki arra, hogy hogyan dolgozzák meg az MSZP tagságát. Üzenetük: radikális újítást csak Gyurcsány képes véghez vinni, Orbánnal csak ő tud 2006-ban érdemben vitázni. Egy a sok jelmondatból: Háború van, háborúban pedig vezérre van szükség!
Taktikájuk: az MSZP megyei vezetőit próbálják maguk mellé állítani.
Szombat: Két szocialista testület is ülésezik: délelőtt az országgyűlési frakció, délután az országos választmány. Mindenhol Kiss Péter győzött pár szavazattal, de legtöbben Gyurcsány Ferencet tartották a nap győztesének, hiszen – sportnyelven szólva – "táblára került". Esélytelenből esélyes jelölt lett. A Kiss Pétert támogató pártelnökség lebénul.
Értesülések szerint a Fidesz vezetői ekkor kapták fel a fejüket. Stratégiai elemzésekbe fogtak, sőt olyan információk is napvilágot láttak, hogy Orbán Viktor már egyeztetett is Erdő Péter püspökkel, hogy adott helyzetben (például egy előrehozott választás) a katolikus egyház a Fideszt támogatná. Kormányváltás esetén a felekezet három minisztériumra gyakorolhatna szellemi befolyást: az oktatási, a kulturális és a családügyi-szociális tárcára.
2004. 08. 27. (VIII/35)
