hetilap

Járóka Lívia Fotó: MTI

– A Görögországban tapasztaltakra a "kilakoltatás" talán nem is jó szó, mert a hatóságok ígértek kárpótlást. A későbbiekben kiderült, hogy mégsem kapnak. Most százharminckét ember az ismerőseinél lakik, otthonukat elhagyva várják a segítséget.

– Az ENSZ ebben az ügyben már felemelte a szavát, és figyelmeztette Görögországot. Az Ön látogatását tekinthetjük az Európai Unió üzenetének?

– Nem képviselőként látogattam Görögországba, és nem is egyeztettem azzal a bizottsággal, amelyben dolgozni fogok. Azonban bízom benne, hogy az én véleményem az EU véleményét is tükrözi. A látogatásom során kiderült, hogy ami a több mint százharminc kilakoltatott emberrel történt, az csupán a jéghegy csúcsa. 

Ellátogattunk hat cigánytelepre, ahol borzasztó körülmények között élnek a családok. Nincs se víz, se orvosi ellátás. A gyerekek már évek óta nem járnak iskolába, a felnőttek pedig nem kapnak munkát. Négy évvel ezelőtt már jártam ezeken a helyeken, és azóta semmi változás nem történt. Az unió pénzügyi segéllyel támogatja ezeket a telepeket, de hogy hova is kerül ez a pénz valójában, azt senki se tudja. 

– Görögország 1986 óta az EU tagja. Magyarország csupán májusban csatlakozott, de kőkemény kritériumoknak kellett megfelelnünk: folyamatos kritika érte az újonnan csatlakozott országokat a kisebbségpolitikájuk miatt. Furcsa ellentmondás, hogy egy tizennyolc éve tagország ilyen hibákat követ el.

– Minket is ez a kérdés foglalkoztat a legjobban. A következő öt év, remélem, erről is fog szólni – legalábbis az én munkám biztosan. Járom az unió tagországait, és azt veszem észre, hogy a nyugat-európai országok szigorúak a kelet-európaiakkal szemben, viszont a szabályokat magukra nézve nem veszik komolyan. Azt hiszem, itt az ideje, hogy az asztalra csapjunk. 

– Ön szerint a görögországi kilakoltatások kimenetele erősíti vagy gyengíti a pozícióját az Európai Parlamentben?

– Erre most még nem tudok válaszolni. Nagyon várom október 11-ét. Az Európai Roma Jogok központja beperelte a görög kormányt, többek között a kilakoltatás miatt. A szervezet igazgatója már több miniszterrel felvette a kapcsolatot a lakhatási, oktatási feltételek javítása érdekében. Mérföldkő lenne, ha októberben Strasbourgban pozitív döntés születne, és végre a romáknak adna igazat a bíróság. Lenne végre egy hivatkozási pont, és ez intő jel lenne az összes tagország számára.

(RSK – Roma Sajtóközpont)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek