hetilap

Az európai öregedési tendencia megállíthatatlannak tűnik, különösképpen Dél- és Kelet-Európában égető a probléma. Hazánkban különösen rossz a helyzet: 1981 óta folyamatosan nő az idősek, és csökken az újszülöttek aránya, s a várható átlagos élettartamunk még mindig 10 évvel kevesebb, mint az uniós átlag. A főként magyar ajkúak bevándorlása nélkül már a lélektani határként emlegetett tízmilliós népességszám alatt lennénk. Klinger András demográfus szerint ma Magyarországon a társadalom közel egynegyede hatvan év feletti, ami kétszer annyi, mint ötven éve volt. Ez mind a szociális, mind az egészségügyi ellátás tekintetében beláthatatlan terheket jelent. Még ha el is érnénk az uniós átlagnak megfelelő, 64 százalékos foglalkoztatottságot, az sem biztosítaná a nagyarányú nyugdíjas népesség eltartását.

Egy átfogó, hosszú távon kiszámítható népesedés- és családpolitika képes lehet a népességfogyás ütemének tartós mérséklésére. "Azonban a rendszerváltás óta hol a születésösztönző családpolitikára tevődik a hangsúly, hol a szociálpolitikai jelleg? támogatásokra, tehát amikor a szegény rétegek gyereknevelését támogatják – nyilatkozta Pongrácz Tiborné demográfus. – A kettőt együtt kellene megvalósítani, nem négyévente változtatni, mert az emberek általában nem négy évre vállalnak gyereket." Tóth Pál Péter, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke szerint a demográfusok feladata a figyelemfelkeltés, a felelősség viszont a politikusoké. 

Magyarországon a népesedés csökkenése összefüggésben van a tartós egészségromlással. Míg az 1960-as években régiónkban viszonylag jók voltak az egészségi mutatók, addig ma a középkorú férfiak halálozása magasabb, mint az 1930-as években volt. Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon, ma csupán 59 százalék. Ez az arány Ausztriában 80 százalék. A középkorú nők idő előtti halálozása is háromszor magasabb, mint az európai átlag. Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a régiónkban tapasztalható, kiemelkedően rossz egészségi mutatók hátterében a genetikai okok mellett a krónikus stressz és az azzal való megbirkózási képtelenség áll. A depresszió, az önkárosító magatartásformák elterjedésében az emberek közti bizalom és szolidaritás hiánya, a szegénység és a kirekesztettség messzemenőkig közrejátszik. Magyarországon különbséget kell tenni a depressziós férfiak és nők között – mondta Kopp Mária. – A középkorú férfiak sokkal sérülékenyebbek, hajlamosabbak a depresszióra, mint a középkorú nők. Ennek hátterében a gazdasági lemaradás, a munkanélküliség, valamint az emberek között tapasztalható ellenségesség, a társas támogatás hiánya, a munkahelyi kiszolgáltatottság áll.

A korai egészségromlás gyakran vezet öngyilkossághoz. Erre a szakember szerint főként azok hajlamosak, akiknek valamilyen pszichés betegségük is van vagy akiknek a családjában már előfordult öngyilkosság. Viszonylag védettek azok, akik rendszeresen sportolnak vagy vallásosak. "Ez nem azt jelenti, hogy a magyarok depressziós, öngyilkosságra hajlamos nép lennének – mondta Kopp. – Pusztán nagyon erős náluk a teljesítményorientáltság, és amiatt válnak frusztrálttá, mert nem tudnak megfelelni a saját elvárásaiknak."

Komoly konfliktusforrás lehet a társadalom különböző korosztályai közti arányeltolódás, mert a középkorú vagy idősebb szavazók fokozódó túlsúlya – miként arra Tóth István György, a TÁRKI igazgatója célzott – gyengítheti a szükséges nyugdíj- és társadalombiztosítási reformot, a gyerekvállalást ösztönző családpolitikát, s általában véve is a politikai demokráciát. 

A bevándorlás enyhítheti az öregedő és fogyatkozó országok gazdasági problémáját – egyidejűleg azonban felerősítheti a társadalmi konfliktusokat. Világszerte évi 175 millióra tehető a bevándorlók száma. A népességvándorlás oka a gazdaságilag elmaradott országok népességének a fejlett világba történő vándorlása a jobb megélhetés reményében. Az egyre átjárhatóbb világban azonban egymással nehezen összebékíthető kultúrák is közeli együttélésre kényszerülnek, ami számos konfliktushelyzetet eredményez, miközben a kulturális-vallási törésvonalak egyre mélyebbek és egyre tartósabbak – figyelmeztetnek a szakemberek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek