A Magyar Jövő Csoport (MJCs) azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy "lebutított" nyilaskeresztekkel tarkított plakátokon invitálta békés honfitársait egy október 15-ei megemlékezésre a Terror Háza elé, mely épület korábban a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom székháza volt. Szálasi hatalomátvételének napján azonban ők nem az áldozatoknak, hanem azok gyilkosainak terveztek emléket állítani. Néhány sajtóorgánumban megjelent kijelentésük, illetve Sopronban megrendezett alakuló gyűlésük – ha nem is könnyen – arról győzte meg a hatóságokat, hogy ideje fellépni. Vezetőjüket, Bácsfi Diánát őrizetbe vették közösség elleni izgatás megalapozott gyanúja miatt. A kihallgatáson az MJCs vezetője mindent készségesen elismert, vagyis megerősítette a rendőrségnek, hogy aki nincs velük, azt meg kell semmisíteni, továbbá diktatúrára készülnek, és áruló, aki nem azonosul eszméikkel, valamint, hogy párttá válásukhoz öt, míg a totális hatalomátvételhez további öt évet kell még várakoznunk. Mindezek ellenére az ügyészség hivatalos szövege szerint nem voltak meg Bácsfi letartóztatásának feltételei, vagyis az őrizetbe vétel 72 órája után szabadon engedték. Az őt váró fotósok legnagyobb örömére hosszasan állt a náci karlendítést utánzó pózban, majd kifejtette, hogy nincs törvényes akadálya az október közepére tervezett hungarista gyűlés megtartásának.
Diána egyébként civilben filozófushallgató, összehasonlító vallástörténész és mítoszkutató, akinek feltörekvő költőként többek között az Egyháztörténeti Szemle is közölte verseit. Ideológiai tévelygéseit a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetségben kezdte, de az ezredforduló környékén már a MIÉP XVI. kerületi szervezetének aktivistájaként látjuk.
Győri Bélától, a MIÉP szóvivőjétől megtudtuk, azt követően kezdtek kutatni utána, hogy jelzés érkezett hozzájuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól egy gyanús személy feltűnéséről. Kiderült, hogy tagjaik között látványos előadásokat tartott a hungarizmusról, így haladéktalanul kizárták, sőt még a kerületi szervezetet is megszüntették. Győri szerint egyébként nem véletlen, hogy a "zsidó Bencsik adott neki először szót a Demokrata hasábjain". Az újdonsült nyilas ideológus MIÉP-es fejezete után az Árja Nemzeti Ellenállás nev? hungarista szervezetet vezette, melynek köszönhetően az Orbán-kormány idején eltávolították édesapját a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól.
A parlamenti képviselők elsősorban egymás kölcsönös vádlásával próbálták meg értelmezni a kialakult helyzetet, de ami ennél is lényegesebb, az Lamperth Mónika belügyminiszter és Bárándy Péter igazságügyi miniszter szájából hangzott el. Előbbi szerint azért nem tudnak határozottabban intézkedni a nyilas csoporttal szemben, mert a gyülekezési és a szólásszabadságról szóló törvények, illetve az önkényuralmi jelképekről szóló jogszabály erre nem adnak lehetőséget a hatóságoknak (lásd keretes írásunkat). Ezeket ugyanis az állampárti időszakban tapasztalt, szabadságjogokat korlátozó rendőri beavatkozásokra figyelemmel úgy alkották meg a rendszerváltást követő időszakban, hogy a karhatalom többé ne lehessen akadálya a demokráciával összeegyeztethető demonstrációknak. Bárándy Péter pedig erre rímelve kiemelte: mivel a csoport alkotmányellenes célokat vall, nyilvántartásba vétele jogilag lehetetlen, egy nem létező egyesülettel szemben viszont nem lehet fellépni. Így csak akkor szankcionálhatóak, ha rendezvényükön bűncselekmény történik. A fél és egészen náci csoportok természetesen megtalálták azokat a joghézagokat, amelyekre apellálva kijátszhatják a hatóságokat. Az MJCs például stilizált nyilaskeresztekkel dekorálta plakátjait, amely így nem minősül önkényuralmi jelképnek.
Révész Máriusz, a Fidesz–MPSZ szóvivője a fentiekre reagálva úgy fogalmazott lapunknak, hogy számára azért érthetetlen a kormány "szerencsétlenkedése", mert a Párizsi Békeszerződés óta minden neonáci csoportot hivatalból kell üldöznie a magyar hatóságoknak. Emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kabinet idején, 1999 februárjában, a Vér és Becsület által szervezett nemzetközi demonstrációt az akkori belügyminisztérium sikeresen meghiúsította, és az összes továbbit megakadályozta.
Bár az állítás csak részben igaz – ugyanis a területet minden esetben az önkormányzat foglalta le a kritikus időpontban, és a rendezvényeken az akkori ellenzék is képviseltette magát –, adja magát a kérdés: a jelenlegi belügyminisztérium miért nem tudja megelőzni a demonstráció megvalósulását. Révész szerint azért, mert nem akarja. "Amint azt a Tibetet Segítő Társaság vagy a Medgyessy Péter háza előtt csoportosulók esetében láthattuk, tüntetést ez a kormányzat is tud szétverni, ráadásul úgy, hogy közben a magyar rendőrség a törvényesség hiányának kockázatát is vállalja" – emelte ki a szóvivő. Úgy látja, hogy ha a kormánypártok meg akarnák oldani ezt a problémát, akkor a jelenlegi törvények alapján megtehetnék. Szerinte azonban a közfigyelem középpontjában akarják tartani ameddig csak lehet, hogy inkább ezzel foglalkozzanak az emberek, mint a költségvetéssel vagy az MSZP belharcaival.
A szocialisták részéről tehát minden a törvénymódosítás irányába mutat, még akkor is, ha koalíciós partnerük vezetője, Kuncze Gábor szerint érdemi intézkedések helyett "óbégatás" zajlik, és "mindenki, aki a rendőrségtől vagy a törvénymódosítástól várja a megoldást, homokba dugja a fejét". Az MSZP frakcióvezetője minden esetre bejelentette, hogy négypárti egyeztetést kezdeményez "a fasiszta szervezetek" működésének törvényi megakadályozása érdekében, melyhez várhatóan öt törvényt kell majd módosítani.
Uszítás, izgatás
Magyarországon valamely nemzetiségre vagy fajra tett lealacsonyító kifejezések csak akkor büntethetőek, ha gyűlöletre uszításban jelentkeznek. Az Alkotmánybíróság a normakontroll során kifejtette:
"E szabadság (a véleménynyilvánításé) az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek." A Legfelsőbb Bíróság egyik, 1997-ben született ítélete szerint az uszításnak a szenvedélyeket olyan mértékben kell felszítania emberek tömegében, amelyek alkalmasak gyűlölet kiváltására, és ezzel a társadalmi rend és béke megzavarásához vezetnek. A "gyűlöletre uszít" értelmezésére ezért nem is alakult ki egységes joggyakorlat. Az Országgyűlés 2003. december 8-án megtartott ülésén a képviselők a Btk. 269. §-ának szigorítása mellett döntöttek. A változás egyik legfontosabb eleme, hogy a közvetlen erőszak kiváltásának veszélyét hordozó "uszítás" kifejezést az annál tágabb "izgatásra" cserélték. A törvénymódosítás kihirdetése azonban nem történhetett meg, mivel az Alkotmánybíróság a módosítást alkotmányellenesnek találta.
2004. 09. 17. (VIII/38)
