Főként az egyházi iskolák jövő évi költségvetési helyzetéről volt szó Hiller István és a tradicionális felekezetek vezetőinek egyeztetésén. A kultuszminiszter megnyugtatta tárgyalópartnereit, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok státusa a továbbiakban is közalkalmazotti marad, valamint ha az intézményeket megillető alapnormatíva szerkezete egységes marad is, a kiegészítő normatíva tekintetében összegszer? elmozdulás történhet. A tételek és százalékok kiszámítása azonban az Oktatási Minisztérium feladata – emelte ki Hiller István. Fotó: MTI
A tradicionális felekezetek, illetve az utólag egy közös tiltakozó levél erejéig bevont "kisegyházak" és a kormány között kialakult finanszírozási vita holtpontra jutása annak az egyszer? ténynek köszönhető, hogy a diákok után járó támogatás kiszámításának technikáját mindkét fél eltérő módon értelmezi, és egyikük sem enged a negyvennyolcból.
Az Oktatási Minisztérium (OM) szerint a közoktatás normatív támogatási rendszerében az egyházi intézmények fenntartói kapják a legmagasabb egy főre jutó központi költségvetési összeget tanulóik után, mely ráadásul az elmúlt öt évben két és félszeresére növekedett. Magyar Bálint oktatási miniszter is ezt erősítette meg a parlamentben, napirend előtti kérdésre válaszolva: a tervezett kurtítások dacára még jövőre is nagyobb lesz az egyházi iskolába járó gyermekek utáni támogatás, mint önkormányzati társaik esetében. Cél tehát a fokozatos kiegyenlítés. Pokorni Zoltán, az OM korábbi vezetője azonban világossá tette ugyanitt, hogy a Fidesz csak akkor támogatja a tervezetet, ha abból kikerül "a kisiskolák, az egyházi iskolák, a művészetet tanuló gyerekek és a kollégisták büntetése".
Mindeközben Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára sem tétlenkedett, és az invitálására megjelent kétszáz katolikus iskola igazgatóját arra kérte, hogy naponta imádkozzanak tanáraikkal és diákjaikkal "az egyházi iskolákat ellehetetlenítő szándék" megszűnéséért. Becslése szerint az OM tervezetének megvalósulása jövőre 3,5 milliárd forinttal karcsúsítja költségvetésüket. Veres bátorította az igazgatókat, hogy lobbizzanak a helyi parlamenti képviselőknél, ami pedig a püspököket illeti, sikertelen minisztériumi egyeztetések esetén a legfőbb közjogi méltóságokat keresik majd meg, végső esetben pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Magyar Bálint a financiális természet? imák híre hallatán – talán mert fél azok esetleges hatásától, vagy más okból – a Szólás Szabadsága cím? műsorban kijelentette, hogy nem érti, miért akarják "Szabad Nép félórákkal" terhelni a vallásos diákokat. Ezért aztán Takács Alberthez, az állampolgári jogok biztosának helyetteséhez fordult szakmai véleményért, hogy megtudja, kérhet-e ilyet egy iskolát működtető felekezet intézménye igazgatóitól.
Az alkotmányjogász szerint nem. Írásba is foglalt jogszabály-értelmezésében az ombudsman helyettese kifejti, hogy amikor egy egyház iskolafenntartóként jelenik meg a társadalomban, akkor tevékenysége nem élvezi azt a kvázi korlátlanságot, amit hitéleti működése során a vallásszabadság biztosít számára. Vagyis jogilag nem vezeti az intézményt, nem parancsnokolja, hanem csupán irányítja, és ugyan megkövetelheti diákjaitól, hogy világnézetileg elkötelezettek legyenek, nem kérheti közvetlenül egy vélemény kifejezésre juttatását. "Amire tehát a templomban, szertartás keretében felhívhatja híveit, iskolája vonatkozásában már túlmegy azon a körön, amit a közoktatási törvény a fenntartó számára megenged" – állította Takács Albert a Heteknek, hozzátéve, hogy ugyanígy véradó nap vagy futószombat tartását sem kérheti intézményétől. Az alkotmányjogász szerint az ima tartalmát egyedül az iskola igazgatója vagy a szaktanár jogosult meghatározni, de abban sem szerepelhet politikai állásfoglalás, mert "a közéletet érintő állásfoglalások és véleményformálások esetén is figyelemmel kell lenni a gyermekek, a tanulók, a pedagógusok és a szülők alkotmányos jogaira".
Ha egy egyház irányítási jogkörét túllépve mégis beleszólna tanintézetének imaéletébe, és az egy ilyen felhívásra törvénybe ütköző tevékenységet végezne, akkor a közoktatás legmagasabb szint? ágazati irányítójának – esetünkben Magyar Bálintnak – megfelelő jogi eszközök állnak rendelkezésére az ügy kezeléséhez, de csakis az iskolával, és nem az érintett felekezettel szemben – szól a szakmai vélemény.
Veres András "médiapüspök" az állásfoglalásról csak annyit kívánt megjegyezni, hogy számára meglehetősen rossz emlékeket idézne föl, ha bárki megkísérelné ellenőrizni vagy befolyásolni, hogy a katolikus iskolák kápolnáiban kik, mikor, miért imádkoznak.
2004. 11. 19. (VIII/47)
