Az elmúlt évtized során Európa-szerte nőtt a tiltott drogok fogyasztása, a tendencia a különféle jogi szabályozású országokban egyaránt megfigyelhető. A terjedő droghasználat rendkívül összetett probléma, az egyes országokban a használók aránya, illetve annak trendjei nem követik a büntető jogszabályokban mutatkozó különbségeket. Emiatt sem lenne szerencsés, ha egyes politikai erők álláspontjuk alátámasztását látnák a kutatási eredményekben – fejtette ki Elekes Zsuzsanna szociológus egy európai összehasonlító kutatás (ESPAD 2003) ismertetésekor. A szigorúbb büntetőjogi szabályozás még inkább rejtőzködővé, s így még kezelhetetlenebbé teheti a statisztikailag amúgy is nehezen megragadható jelenséget.
A tavaly harmincöt európai országban egy időben elvégzett Európai Iskolavizsgálat (ESPAD) során a tizenhat éves tanulók alkohol- és drogfogyasztási, valamint dohányzási szokásait vizsgálták. Ezt megelőzően kétszer, 1995-ben és 1999-ben került sor a tizenhat évesek vizsgálatára e kutatás keretében.
A legutóbbi felmérés szerint a magyar fiatalok a dohányzás, a nyugtatófogyasztás, a gyógyszer és alkohol együttfogyasztása, valamint a borivás tekintetében az európai átlag feletti arányokat produkálják. Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a magyarok alkoholfogyasztásának gyakorisága és intenzitása. A dohányzás mértéke egyébként a volt szocialista országokban emelkedett a leginkább.
A tiltott drogok használata terén Közép-, illetve Nyugat-Európában rosszabb a helyzet, mint a déli, keleti vagy egyes észak-európai régiókban. Magyarország e tekintetben az európai átlag alatt van, azzal együtt, hogy a – leginkább marihuána- és hasisfogyasztást jelentő – droghasználat gyakorisága és intenzitása nálunk is tovább nőtt 1999 óta. A drogfogyasztás növekedési üteme mára lényegében Európa-szerte egyenletessé vált, tehát nem lehet e tekintetben az alacsony drogfogyasztású régiók "felzárkózásáról" beszélni.
"Ma Magyarországon minden hatodik tizenhat éves használt már életében valamilyen tiltott drogot. Az 1–2. középiskolai évfolyamok egészét tekintve pedig már 25 százalék az arány. A tizenhat éves kor az egyik leginkább veszélyeztetett időszak a droggal való próbálkozás szempontjából, részben ezzel is indokolható a megkérdezettek kiválasztása" – fejtette ki kérdésünkre Paksi Borbála szociológus, kutatásvezető. Megfigyelhető, hogy a fiatalok egyre korábban próbálják ki a drogokat, az első szerhasználat időpontja 1999 óta folyamatosan alacsonyabb életkorra tolódik ki, ma már a valaha használók 20 százaléka tizennégy éves kora előtt került kapcsolatba a droggal. A főszerep a kannabiszoké, mellettük növekedett a partidrogok használata is, de a szerstruktúra 1999 óta nem módosult lényegében. A marihuana terjedése nem szorítja ki a hagyományosan elterjedt, a lányok által gyakrabban használt legális visszaélésre alkalmas szereket, vagyis az orvosi javaslat nélküli nyugtatóhasználatot, vagy a gyógyszer-alkohol együttes fogyasztását.
A legális szerek divatja tehát változatlan, míg a tiltott szereké növekszik. A tiltott drogok fogyasztása máig a fiúkra, a szakképző intézetekben tanulókra, valamint a budapesti fiatalokra jellemző inkább. A tiltott drogok használói többnyire dohányoznak, vagy alkoholizálnak is. Érdekesség, hogy korábbi kutatások megerősítették az apás családokban felnövők elsőrend? védettségét a droghasználattal szemben.
A drogfogyasztás növekedési üteme lelassult a kilencvenes évek második feléhez képest. További változás, hogy folyamatosan növekszik a fogyasztás intenzitása, mindazonáltal ma is a próbálkozás, illetve alkalmi jelleg? fogyasztás a leginkább jellemző. Paksi Borbála szerint ezzel együtt a tiltott drogfogyasztás tipikusan korosztályos jelenség, a tizennyolc év feletti felnőttek körében végzett drogfogyasztási vizsgálatok szerint a kapcsolatba kerülési esély huszonöt éves korig növekszik. Ezt követően már nem jellemző a kipróbálás, és az alkalmi fogyasztók többnyire harminc–harmincöt éves korukra "leállnak". A drogokkal való kapcsolatba kerülés szempontjából egyértelműen a középiskolás korosztály a legveszélyeztetettebb.
2004. 12. 17. (VIII/51)
