Stumpf István. A kormányt komoly felelősség terheli abban, hogy idáig fajultak a dolgok Fotó: Somorjai L.
– A népszavazás eredménytelen volt, a kezdeményezők és támogatóik nem érték el céljaikat. Akik abban reménykedtek, hogy a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció leállításáról kötelező érvény? mandátumot ad a népszavazás, azok csalódtak. Ugyanakkor közel másfélmillió ember mandátumot adott a politikai élet szereplőinek, dolgozzanak azon, hogy kielégítsék a határon túli kisebbségek igényét a kettős állampolgársággal kapcsolatban, és közel kétmillió ember szavazott arról, hogy ne a vadprivatizáció érvényesüljön az egészségügyben. Ha szigorúan a számokhoz ragaszkodunk, akkor azt lehet mondani, kijózanító jelentőség? népszavazás volt mind a kormányzati oldal, mind az ellenzék számára. Ugyanakkor viszont elkeserítő azon emberek számára, akik hittek abban, hogy a kezdeményezés lehetőséget kínál arra, hogy történelmi elégtételt adjon a határon túli kisebbségek számára, és újabb lépést
tegyen a nemzet szimbolikus újraegyesítése érdekében. Minden olyan nemzeti érzelm? értelmiségi szomorúan kelt fel hétfőn, aki elkötelezett a kisebbségi magyarság ügye mellett, és biztos vagyok benne, hogy a határon túlra szorult magyarok is csalódottak, úgy érzik, az anyanemzet cserbenhagyta őket.
– Furcsa kettősség volt, hogy miközben a Kossuth téren többen zokogtak az eredmények hallatán, Orbán Viktor győzelemről beszélt.
– Mivel a népszavazás előtt mindenki bizonytalan volt a kettős állampolgársággal kapcsolatos végeredményben, a többség nem is jobb–bal kérdésként fogta fel ezt a kérdést, hanem pártok feletti nemzeti ügyként. A népszavazás sikertelen volt, a jobboldal pedig határozottan kampányolt mellette, ilyen értelemben ez a jobboldal mozgósítási képességének a kudarcát is jelenti. Ami azt is jelenti, hogy számot kell vetni azzal is, hogy nemzeti ügyeket szociális demagógiával zátonyra lehet futtatni. Addig, amíg Magyarországon sokak számára veszélyben van a létbiztonság, sikerrel lehet riogatni a határon túli kisebbségek tömeges beáramlásával. Az igenek többségbe kerülése csupán kárenyhítésnek tekinthető, ami különösen fontos volt a kettős állampolgárság esetében, hiszen ezzel egy nehezen reparálható katasztrófát kerültünk el. Ugyanakkor kár örvendezni a kormányzati oldalon, mert az a határozott nem és az a nagyon durva, félelemkeltő kampány, amelyet a kormány jogsértő módon folytatott, élén Gyurcsány Ferenccel, pirruszi győzelem volt csupán.
– Mire gondol?
– A kormányfő állami pénzen a nemek mellett kampányolt, és a nemek mindenhol kisebbségben maradtak. Politikai értelemben lehet azt mondani, hogy az ő álláspontja indirekt módon győzött, hosszabb távon azonban nagyon súlyos árat kell fizetnie Gyurcsánynak azért, hogy az említett lépésekkel a párton és a kormányon belül megerősíthette a pozícióját. Azt gondolom, Gyurcsány Ferenc nagyon sok nemzeti elkötelezettség? és érzelm? ember számára nem tekinthető többé a magyar nemzet miniszterelnökének, nagyon sok ember szemében kiírta magát a
nemzetpolitikában gondolkodó államférfiak névsorából. Pedig kínálkozott volna másik lehetőség is a számára, mégpedig az, hogy a kettős állampolgárság ügyét egyfajta nemzetpolitikai konszenzus kialakítására használja fel.
– Ön szerint a Fideszben eljön valaha a felelősségvállalásnak az ideje? Hogy valaki kiáll egyszer, és azt mondja, tévedtem, miattam nem sikerült?
– Abban az esetben, ha a nemek győztek volna, igen súlyos konzekvenciákat kellett volna levonni nem csupán a stratégiára, hanem a személyekre nézve is. Azonban mégiscsak azt lehet mondani, hogy sikerült az igeneknek többséget szereznünk. És ez legalább valamiféle szépségtapasz azoknak az embereknek, akik éjt nappallá téve kampányoltak az igenek mellett.
– Mennyire volt kényszerpálya a jobboldal számára a népszavazási kampányban való részvétel?
– A kormányt komoly felelősség terheli abban, hogy a dolgok idáig fajultak, és ez a kényszerpálya kialakult. Ugyanis ha a kormány, és különösen a külügyminiszter, meghallja Kasza József úr első jajkiáltását másfél évvel ezelőtt a kettős állampolgárság ügyében, és érdemben foglalkozik ezzel a kérdéssel, akkor nincs szó népszavazásról. Ha komolyan veszi az MDF javaslatát, és összehívja a MÁÉRT ülését, ahol elmondták volna, hogy a kormány határozottan akar foglalkozni a kisebbségi magyarság ügyével, abban az esetben nem sikerült volna 250 ezer aláírást összegyűjteni senkinek, mert akkor az emberek úgy érezték volna, hogy valóban foglalkozik a kormány ezzel a kérdéssel. De a kormány el volt foglalva a saját miniszterelnökének a megbuktatásával, ahelyett hogy kormányzott volna. Ugyanígy a Fidesz is nagyon későn ismerte fel, hogy ez bizony egy szorult helyzet.
– Nem gondolja, hogy Orbán Viktor többet nyerhetett volna, ha nem száll be a kampányba, legfeljebb egy-két helyen elmondja, hogy ő személy szerint két igennel szavaz? Mert egy esetleges győzelemből így is profitált volna, a bekövetkezett kudarctól pedig hitelesen elhatárolódhatott volna.
– Az ellenzék fő ereje megítélésem szerint azért vett részt a kampányban, mert nagyon súlyosnak tartotta volna, ha a nemek kerülnek többségbe. Ebben az esetben kezelhetetlen állapot jött volna létre, sokkal nehezebben kezelhető, mint a mostani. Mert mégiscsak másfél millió ember kéri, hogy a parlament foglalkozzon a határon túli magyaroknak az elvárásaival. Ténykérdés, hogy a Fidesz nem volt a kezdeményezők között, nyilvánvalóan mást gondolt erről a dologról. Abban bízott, hogy eredményes lesz a népszavazás, és a parlamentben a kétharmados konszenzuskényszer miatt úgyis csak olyan törvényt lehet alkotni, amellyel a szocialisták is egyetértenek.
– Mit prognosztizál 2006-ra Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor küzdelmével kapcsolatban?
– A népszavazás stabilizálta Gyurcsány Ferenc kormányzati pozícióit, és segített neki elterelni a figyelmet a 2005-ös költségvetési problémákról. Tavasszal, azt hiszem, ki fog derülni, hogy ez a kormány tud-e kormányozni, vagy csak píár ügyekben ügyesebb, mint az elődje. Nagyon súlyos viharfellegeket látok elsősorban az önkormányzatok működésében, valamint az agrárgazdaságban meglévő feszültségek miatt. Ugyanakkor jól látszik, hogy morális és nemzetpolitikai dimenzióban kialakult egy komoly válság, és ha mindez szociális konfliktusokkal is párosul, akkor Gyurcsány Ferenc nagyon nehéz helyzetbe kerül. Amennyiben a következő fél évet politikai és kormányzati irányítási értelemben is túléli, komoly kihívója lehet Orbán Viktornak.
2004. 12. 10. (VIII/50)
